5.4. A felhőzettel kapcsolatos földfelszíni megfigyelések

5.4.1. A felhőzet típusának meghatározása – az égkép kódolása

A felhőzet megfigyelése megadott szempontok szerint történik: Először azt döntik el, hogy melyik főcsoportba tartozik a felhő (alacsony-, közép-, vagy magasszintű felhő). Ehhez segítséget nyújthat a szerkezete, színe stb. Ezután meghatározzák, hogy a főcsoporton belül melyik felhőfajról van szó.

A felhőzet felszíni megfigyelése vizuálisan történik. A felhőtípusok pontos megállapításának jelenleg ez az egyetlen lehetséges módja. Az észlelés egy jól meghatározott rendszer szerint történik, ami jellegzetes felhőképek alapján kódokkal jellemzi az égképet (5. 42. táblázat). Az alacsonyszintű – CL, középszintű – CM és magasszintű – CH felhők esetén is 0-tól 9-ig terjedő kódokkal jellemzik az égképet, tovább X-szel jelölik, ha az észlelés nem lehetséges bizonyos légköri körülmények miatt.

5.42. táblázat: Az alacsonyszintű – CL, középszintű – CM és magasszintű – CH felhők kódolása az időjárási táviratokban.

Kód

alacsonyszintű felhőzet (CL)

Középszintű felhőzet (CM)

Magasszintű felhőzet (CH)

0

Nincsenek alacsony felhők.

Nincsenek középmagas felhők.

Nincsenek magas szintű felhők.

1

Cumulus humilis vagy nem rosszidő típusú Cumulus fractus külön-külön vagy egyidejűleg.

Altostratus translucidus.

Cirrus fibratus (esetleg uncinus), nem felvonuló jellegű.

2

Cumulus mediocris vagy congestus; felléphet mellette Cumulus fractus, humilis vagy Stratocumulus, de a felhőalapok ugyanabban a szintben vannak.

Altostratus opacus vagy Nimbostratus.

Padok vagy zilált kévék formáját öltő Cirrus spissatus; mennyisége általában nem növekszik és gyakran Cumulonimbus-üllő maradványaira emlékezet; vagy Cirrus castellanus, vagy floccus.

3

Cumulonimbus calvus, esetleg Cumulus, Stratocumulus vagy Stratus egyidejű jelenlétével.

Egyrétegű Altocumulus translucidus.

Cirrus spissatus cumulonimbogenitus. Cumulonimbus felső részeiből származó, ezért gyakran üllőalakú, sűrű Cirrus.

4

Stratocumulus cumulogenitus.

Általában a lenticularis fajtához tartozó Altocumulus padok, alakjuk folytonosan változik és elhelyezkedhetnek egy vagy több szintben.

Fokozatosan felvonuló Cirrus uncinus vagy fibratus, esetleg a két fajta együtt; a magas szintű felhőzet egészében vastagodó jellegű.

5

Stratocumulus, de nem Stratocumulus cumulogenitus.

Párhuzamos sávokban elhelyezkedő Altocumulus translucidus; vagy olyan egy vagy több rétegben elhelyezkedő, Altocumulus translucidus vagy Altocumulus opacus, amely fokozatosan vonul fel az égre; az Altocumulus felhőzet egészében általában vastagodik.

Gyakran sávokba rendeződő Cirrostratus vagy együttesen fellépő Cirrus és Cirrostratus; a magas felhőzet fokozatosan felvonuló jellegű és általában időben vastagszik; a folytonos felhőfátyol azonban még nem érte el a horizont fölötti 45 fokos magasságot.

6

Stratus nebulosus vagy nem rosszidő-felhő típusú Stratus fractus vagy mindkettő együtt, de egyik sem „rosszidő” típusú.

Altocumulus cumulogenitus (vagy cumulonimbogenitus).

Gyakran sávokba rendeződő Cirrus és Cirrostratus vagy önállóan fellépő Cirrostratus; fokozatosan felvonuló típusú, és általában időben vastagodik; a folytonos fátyol már a horizont fölötti 45 foknál nagyobb látszólagos szögmagasságot ért el, de még nem borítja el az egész eget.

7

„Rosszidő”-típusú Stratus fractus vagy Cumulus fractus (pannus), rendszerint Altostratus vagy Nimbostatus réteg alatt.

Két vagy több rétegben elhelyezkedő Altocumulus translucidus vagy Altocumulus opacus; vagy egyrétegű, de nem felvonuló jellegű Altocumulus opacus; vagy Altocumulus Altostratus-szal vagy Nimbostratus-szal.

Az egész eget elfedő Cirrostratus.

8

Cumulus és nem gomolyok szétterüléséből származó Stratocumulus cumulogenitus, különböző szintben elhelyezkedő felhőalappal.

Altocumulus castellanus vagy Altocumulus floccus.

Nem felvonuló típusú Cirrostratus, amely nem borítja teljesen az eget.

9

Cumulonimbus capillatus, melynek felső részén világosan kivehető rostos (cirriform) szerkezet figyelhető meg, gyakran üllő formációval; egyidejűleg jelen lehet Cumulonimbus calvus, Cumulus, Stratocumulus, Stratus vagy pannus, vagy előfordulhat ezek nélkül is.

Kaotikus égkép, zavaros szerkezetű és elrendeződésű, általában több szintben elhelyezkedő Altocumulus felhőzettel.

A magas szintű felhőzet csak Cirrocumulusokból áll, vagy más magasszintű fajták is jelen vannak, de a Cirrocumulus az uralkodó típus.

X

Alacsonyszintű felhők köd, homok- vagy porvihar stb. miatt nem láthatók.

Köd, por- vagy homokvihar, stb. vagy folytonos alacsony felhőréteg miatt a középmagas felhőzet nem látható.

A magas szintű felhők nem láthatók köd, felkavart por- vagy homok vagy más, a látási viszonyokat rontó jelenség miatt; vagy alacsonyabb folytonos felhőréteg következtében.

5.4.2. A borultság meghatározása

A felhőborítottságot, vagyis azt, hogy az ég hányad részét borítja felhő, oktában adjuk meg (5. 43. táblázat). A teljes borultság 8 okta. Azért nyolcadokban, mert könnyebb képzeletben nyolc részre osztani az eget (felezéssel), mint tizedekre.

5.43. táblázat: A borultság mértékére alkalmazott skála (forrás: WMO, 2008)

kód

borultság oktában

borultság mértéke

0

0

1

1 okta, vagy kevesebb, de nem 0

1/10, vagy kevesebb, de nem 0

2

2 okta

2/10-3/10

3

3 okta

4/10

4

4 okta

5/10

5

5 okta

6/10

6

6 okta

7/10-8/10

7

7 okta, vagy több, de nem 8 okta

9/10, vagy több, de nem 10/10

8

8 okta (teljes borultság)

10/10

9

A felhőzet nem látszik köd, vagy egyéb időjárási jelenség miatt

/

A borultság nem határozható meg, de nem meteorológiai okok miatt, vagy nincs észlelés

Esetenként meghatározzák a felhők haladási irányát (valamely álló tereptárgyhoz viszonyítva).

5.4.3. A felhőalap meghatározása

A felhőalapot fényszóró segítségével, vagy lézer ceilométerrel határozzák meg. A felhőfényszóróval egy fénysugarat bocsátanak függőlegesen a felhőre, amit egy ismert távolságból észlelnek, teodolittal megmérve a magassági szöget (5.28. ábra).

Felhőalap magasságának meghatározása felhőfényszóróval

5.28. ábra: Felhőalap magasságának meghatározása felhőfényszóróval

A felhőalap magassága (h) az észlelés és a felhőfényszóró távolsága (L), valamint a magassági szög alapján számítható:

h = L tan (α).

(5-1)

A felhőalap lézer ceilométerrel is mérhető automatikusan. Ekkor a felhőalap magassága az alapján határozható meg, hogy a kibocsátott és a felhő alapjáról visszaverődő impulzus mekkora idő alatt teszi meg a felszíni műszer és a felhőalap közötti távolságot.

Irodalomjegyzék

Balogh, Z.. 1968a. Nemzetközi felhőosztályozás. Készült az 1956 évi Nemzetközi Felhőatlasz alapján. Kézirat. Országos Meteorológiai szolgálat, Budapest.

Balogh, Z.. 1968b. A felhőzet kódolása. Készült az 1956 évi Nemzetközi Felhőatlasz alapján. Kézirat. Országos Meteorológiai szolgálat, Budapest.

Bartholy, J., Geresdi, I., Matyasovszky, I., Mészáros, R., Pongrácz, R., és Weidinger, T.. 2013. Meteorológiai alapismeretek. Elektronikus jegyzet.

Czelnai, R.. 1981. Bevezetés a meteorológiába III. A meteorológia eszközei és módszerei. Tanknyvkiadó, Budapest.

Garrett, T.J., Schmidt, C.T., és Kihlgren, S.. 2010. Mammatus Clouds as a Response to Cloud-Base Radiative Heating. Journal of Atmospheric Sciences. 67. 3891–3903.

World Meteorological Organization. 1987. International Cloud Atlas. Volume II. WMO-No. 407. Geneva. ISBN 978-92-632-2407-1.

World Meteorological Organization. 2008 (WMO, 2008). Guide to Meteorological Instruments and Methods of Observation. WMO-No. 8. Geneva. ISBN 978-92-63-10008-5.

http://www.met.hu/omsz/video/index.php?id=440