6.4. Légköri elektromos jelenségek

A légköri elektromos jelenségek részletes leírását lásd például Bartholy et al. (2013). Itt az észlelések szempontjából tekintjük át az légelektromos jelenségeket (zivatar, villogás, sarki fény).

6.4.1. Zivatar

Zivatartevékenység Cumulonimbus felhőben jön létre. A felhőben kialakuló töltésszétválasztódás hatására kialakuló egy, vagy több kisülést jön létre, melyet fényfelvillanással (villám) és éles, vagy dörgő hang (mennydörgés) formájában érzékelünk. Az észlelés során zivatarnak számít, ha villámlás és dörgés együttesen, vagy csak dörgés észlelhető, tekintet nélkül arra, hogy fúj-e a szél, vagy esik-e az eső.

Hibás, és kerülendő fogalom a hózivatar! Télen is előfordulhat Cumulonimbus felhőből villámtevékenység és hozzá kapcsolódó dörgés. Ezt azonban ugyanúgy zivatarként észleljük, mint nyáron. Ha a csapadékhullás ez esetben hózápor, akkor a zivatar hózáporral a helyes kifejezés.

6.4.2. Villogás

Villogás esetén dörgés nem hallatszik, csak a távoli villámlás látszik.

6.4.3. Sarki fény

A sarki fény (Aurora Borealis és Aurora Australis, közös néven aurora polaris) a Föld mágneses pólusai fölött, nagy magasságokban (80–90 km fölött) lezajló jelenség. A Napból áramló nagy energiájú töltött részecskék (protonok, elektronok) a pólusok fölött bejutva a légkörbe, ott atomokkal ütköznek és gerjesztik azokat. Az ütközések hatására a légköri gázok atommag körül keringő elektronjai magasabb energiaszintre kerülnek. Később ezek az elektronok visszatérnek eredeti pályájukra és az ütközés során nyert energiatöbbletet fény formájában sugározzák ki. A sarki fény létrejöttekor milliónyi gerjesztett légköri gáz sugároz egyszerre az elektromágneses spektrum látható tartományában.

Az élénk, zöld színű sarki fényt a 120 és 180 kilométer közötti légrétegben fordul elő és a gerjesztett oxigén okozza. A vörös szín jóval magasabban alakul ki a gerjesztett nitrogénmolekulák révén. Ritkábban kék és ibolyaszín is föltűnik az égen. Ezek 120 kilométer alatti légrétegben az ionizált nitrogénből származnak.

Sarki fény elsősorban a mágneses pólusok környékén észlelhető. Erős naptevékenység idején azonban alacsonyabb földrajzi szélességeken, így Magyarországon is megfigyelhető sarki fény, bár jóval halványabban és kevésbé látványosan, mint a poláris területeken.