7.4. Az automata meteorológiai állomások típusai

A földfelszíni mérések során számos különböző típusú automata állomást alkalmaznak. Ezek lehetnek észlelőt kiegészítő állomások, teljes időben dolgozó szinoptikus állomások, éghajlati állomások, különböző tengeri állomások, egyéb speciális állomások (pl. autópályák mellett, agrometeorológiai, mikrometeorológiai stb. állomások). A 7.2. ábrán egy mikrometeorológiai mérőállomás látható, ahol automatikusan történtek a felszín és a légkör közötti kölcsönhatások vizsgálatát célzó mérések (lásd pl. Horváth et al., 2005).

A Püspökladány Farkas-szigeten telepített mikrometeorológiai mérőállomás

7.2. ábra: A Püspökladány Farkas-szigeten telepített mikrometeorológiai mérőállomás (1999–2001). Az állomást a Hortobágyi Nemzeti Park területén telepítettük. A mérőállomáson a GRAMINAE (GRassland AMmonia INteractions Across Europe) kutatási program keretében történtek mikrometeorológiai és levegőkémiai mérések fűfelszín felett. Az automata műszerek adatait adatgyűjtők segítségével egy számítógép gyűjtötte. Az állomások meg kellett oldani az áramellátást, valamint az állomás védelmét is (kerítés, riasztórendszer).

Az automata állomásokat csoportosíthatjuk az alábbiak szerint:

1.) Valósidejű (real-time) állomások:

A valós idejű (real-time) állomások valós időben szolgáltatják az adatokat (általában a beprogramozott időpontban, pl. óránként, esetenként vészhelyzetben, vagy külső lekérdezéskor).

Tipikus példák valós idejű állomásra a szinoptikus állomások (7.3. ábra), riasztó állomások (viharjelző, áradásjelző, dagályfigyelő állomások).

A szegedi szinoptikus meteorológiai állomás

7.3. ábra: A szegedi szinoptikus meteorológiai állomás. Az állomást nyílt, homogén területen, a városon kívülre telepítették annak érdekében, hogy minél nagyobb területre jellemző értékeket szolgáltassanak a mérések, ezáltal a légköri folyamatok nyomon követhetők legyenek. Középen a mérőtorony látható. A szélirány és szélsebesség mérése 10 m-re a felszín felett történik. A hőmérséklet, nedvesség és sugárzásmérő szenzorok 2 m-re a felszín felett találhatók. A csapadékot 1 m-re a felszín felett mérik. A kép jobb oldalán egy hőmérőház, a bal oldalon pedig egy zúzmara-mérő látható. A központi adatfeldolgozó egység a mérőtornyon található. Ez gyűjti, alakítja át, tárolja és továbbítja az adatokat előre beprogramozott módon.

2.) Közvetett (off-line) állomások:

A közvetett (off-line) állomások eltárolják a mért adatokat a központi adatfeldolgozó egység memóriájában (adatgyűjtő). Az adatok tetszőleges időben lekérdezhetők (kábel, modem, rádiótelefon stb. segítségével). Az állomás kiegészíthető helyi megjelenítő rendszerrel is.

Tipikus példák közvetett állomásokra: éghajlati állomás, észlelő kisegítő állomás.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem területén telepített meteorológiai állomás (Vaisala QLC50 típusú meteorológiai állomás – 7.4. ábra) egy közvetett automata állomás, ahol naponta kétszer kérdezi le az adatokat az Országos Meteorológiai Szolgálat. A központi adatfeldolgozó egységből egy helyi csatlakozás segítségével egy számítógépre is lekérdezhetők az adatok tetszőleges időpontban.

Mindkét fajta (real-time és off-line) állomás adatai kiegészíthetők olyan észlelések bejegyzéseivel, melyek még nem automatizáltak (pl. jelen idő, elmúlt idő, felhőalap magasság, látástávolság stb.).

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem területén telepített automata meteorológiai állomás

7.4. ábra: Az Eötvös Loránd Tudományegyetem területén telepített automata meteorológiai állomás (Vaisala QLC50 típusú meteorológiai állomás) műszerkertje. Ez az állomás nem homogén környezetben található. A méréseket befolyásolják a környező épületek, a növényzet, de még a Duna közelsége is. A nagyobb térségű időjárási rendszerek vizsgálatára ezért nem a legalkalmasabb, viszont jól reprezentálja a szűkebb városi környezet légköri állapotát.