12.2. Levegőkémiai mérőhálózatok

A levegőkémiai méréseket globális, regionális és nemzeti szinten jól szervezett mérőhálózatokban végzik (Bozó et al., 2006). Az alábbiakban a GAW (Global Atmosphere Watch), az EMEP (European Monitoring and Evaluation Programme) mérési programját, valamint a hazai helyzetet mutatjuk be.

12.2.1. Globális mérőhálózat

A Meteorológiai Világszervezet (WMO) programja a Global Atmosphere Watch (GAW) megbízható adatokat szolgáltat a légkör kémiai összetételéről, annak természetes és antropogén eredetű változásairól (www.wmo.int). A GAW keretében az alábbi mennyiségek globális léptékű megfigyelése zajlik (lásd még 2.1.3.14. fejezet):

  1. légköri aeroszol,

  2. üvegházhatású gázok,

  3. reaktív gázok,

  4. ózon,

  5. uv sugárzás,

  6. csapadékkémia.

A levegő- és csapadékkémiai adatok felhasználási lehetőségei:

  1. operatív felhasználás,

  2. a légkör fizikai és kémiai folyamatai között fennálló összefüggések feltárása,

  3. a légkör kémiai és fizikai jellemzői, valamint a regionális és globális éghajlat kölcsönhatásainak feltárása,

  4. szennyezőanyag nagytávolságú légköri terjedésének, átalakulásának és ülepedésének vizsgálata,

  5. a légkör-óceán-bioszféra rendszer kölcsönhatásoknak, a kémiai anyagok körforgalmának megismerése, valamint az ezekre gyakorolt emberi hatásoknak a megismerése, megértése,

  6. politikai döntések megalapozása.

12.2.2. Európai mérőhálózat

Európában 1977-ben indult az EMEP (Cooperative programme for monitoring and evaluation of long-range transmission of air pollutants in Europe, rövidebb nevén European Monitoring and Evaluation Programme) program, melynek célja a légszennyező anyagok emissziójának, immissziójának, határokon átnyúló terjedésének és ülepedésének mérése, modellezése, továbbá a lakosság és a döntéshozók számára megbízható információk szolgáltatása (http://www.emep.int).

Az EMEP keretében 5 alprogram működik:

  1. Emisszió leltár és előrejelzés: Centre on Emission Inventories and Projections (CEIP), központ: Bécs, Ausztria

  2. Kémiai koordinációs központ: Chemical Coordinating Centre (CCC), központ: Kjeller, Norvégia,

  3. Meteorológiai központ, nyugat: Meteorological Synthesizing Centre – West (MSC-W), Oslo, Norvégia,

  4. Meteorológiai központ, kelet: Meteorological Synthesizing Centre – East (MSC-E), Moszkva, Oroszországi Föderáció,

  5. Modell-értékelő központ: Centre for Integrated Assessment Modelling (CIAM), Bécs, Ausztria

A CEIP (http://www.ceip.at/) a legfontosabb légszennyezők (szén-monoxid, ammónia, illékony szerves vegyületek, nitrogén-oxidok, kén-dioxid, aeroszol részecskék, nehézfémek, szerves légszennyezők) emisszió katasztereit állítja elő 0,1 fokos térbeli felbontásban a tagállamok adatai alapján Európára.

Az immisszió méréseket a CCC (http://www.nilu.no/projects/ccc/index.html) alprogram végzi. Európa-szerte több száz regionális háttérszennyezettség-mérő és csapadékkémiai állomás tartozik a mérőrendszerhez (Magyarországon K-puszta mérőállomás). A mérések kiterjednek a savasodást okozó komponensekre, az ózonra, a nehézfémekre és az aeroszol részecskékre.

A két meteorológiai központban végzik a szennyezőanyagok légköri terjedésének szimulációit. Az emisszió és immisszió adatok felhasználásával becslik és elemzik az egyes országok hozzájárulását a nagytávolságú szennyezőanyag transzportjához.

A modell-értékelő központ (CIAM) a légszennyezés és az éghajlatváltozás közti összefüggéseket elemzi modellszimulációk segítségével.

12.2.3. Magyarországi mérések

12.2.3.1. Háttérszennyezettség-mérő állomások

Magyarországon háttérszennyezettség méréseket az Országos Meteorológiai Szolgálat végzi (12.2. ábra).

Az Országos Meteorológiai Szolgálat háttérszennyezettség-mérő állomásai

12.2. ábra: Az Országos Meteorológiai Szolgálat háttérszennyezettség-mérő állomásai

Az egyes mérőállomásokon az alábbi mennyiségeket mérik:

  1. Farkasfa: ózon, kén-dioxid, nitrogén-dioxid, ammónia, salétromsav, csapadékkémiai mérések,

  2. Hegyhátsál (A Meteorológiai Világszervezet globális mérőhálózatának állomása): üvegházhatású gázok (szén-dioxid, metán, dinitrogén-oxid, kén-hexafluorid), szén-monoxid, hidrogén,

  3. Siófok: csapadékkémiai mérések,

  4. K-puszta (az EMEP program mérőállomása): ózon, kén-dioxid, nitrogén-dioxid, ammónia, salétromsav, szulfát-, nitrát-, ammónium-, nátrium-, kálium-, kalcium-aeroszolok, csapadékvíz pH-ja, vezetőképessége, valamint szulfát-, nitrát-, ammónium-, klorid-, nátrium-, kálium- és kalciumtartalma,

  5. Nyírjes: ózon, kén-dioxid, nitrogén-dioxid, ammónia, salétromsav, csapadékkémiai mérések,

  6. Hortobágy: ózon, csapadékkémiai mérések.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat állomásai mellett a Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) két állomásán is végeznek forrásoktól távoli területen háttérkoncentráció-méréseket:

  1. Sarród: kén-dioxid, nitrogén-dioxid, nitrogén-oxidok, aeroszol részecskék (PM10)

  2. Kisszentmárton: ózon, kén-dioxid, nitrogén-dioxid.

12.2.3.2. Városi mérések

A városokon belüli méréseket az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat végzi (http://www.kvvm.hu/olm/). Az automata és a manuális állomásokból álló mérőhálózat a 2000-es évek elejétől végzi a különböző légszennyező anyagok koncentrációjának mérését több hazai városban. Nagyobb városokban több állomáson is folynak mérések. Budapesten például 11 ponton, különböző környezetben telepítették az állomásokat (ipari, lakóövezeti környezetben, forgalmas közlekedési csomópontok mellett).

Irodalomjegyzék:

Bozó, L., Mészáros, E., és Molnár, Á.. 2006. Levegőkörnyezet. Akadémiai Kiadó, Budapest.

http://www.ceip.at/

http://www.emep.int/

http://www.esrl.noaa.gov/gmd/ccgg/trends/

http://www.kvvm.hu/olm/

http://www.nilu.no/projects/ccc/index.html

http://www.wmo.int/pages/prog/arep/gaw/gaw_home_en.html