13.3. Műholdas megfigyelési technikák

A műholdas megfigyelések a földfelszínről, illetve a légkörből a világűrbe távozó elektromágneses sugárzás érzékelésén alapulnak. Ez többféleképpen is megvalósulhat (Tänczer, 1988):

  1. a műhold a Napból érkező és a Föld-légkör rendszerről visszaverődő és szóródó rövidhullámú sugárzást érzékeli,

  2. a műhold a Föld-légkör rendszer által kisugárzott hosszúhullámú sugárzást detektálja,

  3. a műhold mikrohullámú sugárzást bocsát ki a felszín irányába és annak a Föld-légkör rendszerről történő visszaverődését detektálja.

Az első két módszer passzív, míg a harmadik (c. pont) aktív távérzékelési módszer.

A rövidhullámú sugárzás detektálása révén a felhőzet horizontális eloszlása vizsgálható.

A középső és távoli infravörös tartományban végzett sugárzásmérések alkalmasak a felhőtető hőmérsékletének, a felhőzet horizontális és vertikális fejlettségének (nappal és éjszaka egyaránt), a hőmérséklet vertikális eloszlásának, valamint a légköri gázok (pl. vízgőz, ózon) vertikális profiljának meghatározására.

A mikrohullámú megfigyelések felhasználhatók a csapadéktevékenység és csapadékintenzitás megállapítására, ezen kívül következtethetünk a tenger állapotára, meghatározható a talajnedvesség, elkülöníthető a hó- illetve jégfelszín.

A műholdas megfigyelések során fontos szerepet játszik az ún. leképzési technika. Ez elsősorban a felhőzet, felhőrendszerek térképezését szolgálja. Ezen keresztül olyan bepillantás nyerhető az időjárási folyamatokba, mely más módon nem lehetséges. Láthatóvá válnak az időjárási képződmények (pl. ciklonok, frontok, futóáramlások, mezoskálájú légköri képződmények).

Az infravörös leképezéssel a felhők horizontális eloszlásán kívül a vertikális fejlettségről is képet kapunk. A felhőzet megfigyelése éjszaka is biztosított. Derült idő esetén a talaj és a tengerfelszín hőmérséklete is meghatározható. A felvételeken nyomon követhető a felhőzet változása, ezáltal a szélviszonyok is becsülhetők. A felvételek alkalmasak a hóval és jéggel borított területek meghatározására is.

Spektrális sugárzásméréssel többek között a hőmérséklet, a nedvesség és az ózon függőleges profilja határozható meg. Ezek a mérések részben pótolják a rádiószonda-hálózat hiányosságait.