14.2. A jelenlegi helyzet

Az Országos Meteorológiai Szolgálat által üzemeltett hivatalos meteorológiai mérőhálózat a Meteorológiai Világszervezet Globális Megfigyelő Rendszerének részeként korszerű és folyamatosan ellenőrzött, kalibrált műszerekkel és mérőrendszerekkel megbízható adatokat szolgáltat a légkör és a felszín állapotáról.

14.2.1. A megfigyelési alaprendszer

A hazai megfigyelési alaprendszerhez a légköri állapothatározók mérését, illetve időjárási jelenségek észlelését végző állomások tartoznak (12.1. ábra).

Jelenleg ezek az állomások a következők:

  1. MILOS 500 automata meteorológiai állomás,

  2. MILOS 500 automata meteorológiai állomás észlelővel,

  3. QLC 50 automata meteorológiai állomás (éghajlati állomás),

  4. csapadékmérő állomás.

A MILOS 500 automata meteorológiai állomásokon 2 másodpercenkénti mintavételezéssel és 10 perces átlagolási idővel határozzák meg a légköri állapothatározók értékeit. A mért adatokat óránként továbbítják a nemzeti központba. Az egyes műszerek elhelyezése a Meteorológiai Világszervezet ajánlásai alapján történt. Az automata műszeres mérések mellett egyes állomásokon hagyományos megfigyeléseket is végeznek. Az észlelőszemélyzet óránként végez kiegészítő méréseket, illetve vizuális észleléseket.

A QLC 50 automata meteorológiai állomások (klímaállomások) mérési programja hasonló, mint MILOS automata állomásoké, de kevesebb meteorológiai állapothatározó mérését végzik. Ezek az automaták off-line állomások, vagyis az adatokat nem óránként továbbítják a központba, hanem naponta csak néhány alkalommal.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat megfigyelési alaprendszerének meteorológiai állomásai

14.1. ábra: Az Országos Meteorológiai Szolgálat megfigyelési alaprendszerének meteorológiai állomásai. A nagy fekete körök azokat az automata (MILOS 500) állomásokat jelölik, ahol észlelők is dolgoznak. A nagy szürke körökkel jelölt automata (MILOS 500) állomásokon nincs észlelő. A kisebb fekete körök szintén automata (QLC 50) állomások, de kevésbé részletes programmal rendelkeznek. A kis körök a csapadékmérő állomások helyét jelölik, ezeknek legsűrűbb a hálózata.

Az elmúlt évekig néhány éghajlati állomáson hagyományos módon végeztek megfigyeléseket és az adatokat havonta kétszer jelentették. Ezeket az állomásokon évtizedeken keresztül változatlan mérési programmal üzemeltették. Erre azért volt szükség, hogy a korszerű, elektromos szenzorokra való áttérés által a mérési adatsorokban okozott esetleges eltéréseket kiszűrjék. A hagyományos éghajlati állomásokon végzett méréseket, megfigyeléseket 2013-ban szüntették meg.

A fentieken kívül a megfigyelési alaprendszer részét képezi még egy mintegy 560 állomásból álló csapadékmérő hálózat. A csapadék tér- és időbeli eloszlása nagyon változatos, ezért a területi eloszlás pontosítása érdekében szükséges a csapadék-mérő állomások nagy száma. A csapadék-mérő állomásokon önkéntes észlelők mérik a 24 órás csapadékösszeget, valamint följegyzik a csapadék fajtáját, a hóréteg vastagságát, a csapadékhullás kezdetét és végét. Az észlelési naplót havonta küldik el az adatgyűjtő központba.

14.2.2. Rádiószonda mérések

Magyarországon az Országos Meteorológiai Szolgálat két állomáson végez magaslégköri rádiószonda méréseket Vaisala RS92-SGP szondával:

  1. Budapest, Pestszentlőrinci Főobszervatórium,

  2. Szeged, meteorológiai állomás.

Mindkét állomáson 00 UTC-kor bocsátanak fel rádiószondát. Pontosabban a szondát úgy indítják, hogy figyelembe véve annak emelkedési sebességét, az 00 UTC közül legyen a tropopauza (kb. 11 km) magasságban.

A mérésekből képet kaphatunk a légkör stabilitási viszonyairól, a felszínközeli határréteg (a felszíni súrlódás hatása alatt álló légréteg) magasságáról, a felhőzet és köd vertikális szerkezetéről, a felhőzet mennyiségéről (részletesen lásd: 8. fejezet).

14.2.3. Radarmérések

Magyarországon 3 ponton végeznek folyamatos, nagy hatótávolságú radarméréseket DWSR-2500C típusú duál-polarizációs Doppler-radarral:

  1. Budapest, Pestszentlőrinci Főobszervatórium,

  2. Napkor, radarállomás

  3. Pogányvár, radarállomás.

A 4., hasonló radart 2013-ban kezdte telepíteni az Országos Meteorológiai Szolgálat Szentes-Lapistón.

A radarok fontos információt nyújtanak a csapadék területi eloszlásáról és intenzitásáról, a felhőzet mozgásáról, segítenek a lokális időjárási jelenségek (pl. zivatarok) detektálásában, illetve a nagy csapadékok keltette árvizek előrejelzésében (részletesen lásd: 9. fejezet).

14.2.4. Egyéb aktív távérzékelési eszközök

A hagyományos időjárási radarmérésken túl a légkör vertikális szerkezetének megismerésére az Országos Meteorológiai Szolgálat speciális radarokat is alkalmaz (részletesen lásd: 9. fejezet):

  1. SODAR (Metek): Budapest, Pestszentlőrinci Főobszervatórium,

  2. Wind-profiler (Degenere Pcl 1300): Budapest, Pestszentlőrinci Főobszervatórium

  3. RASS (Waisala Lap 3000): Szeged, meteorológiai állomás.

14.2.5. Villámdetektálás

A zivatarok detektálásában segít a SAFIR és a LINET villámlokalizációs hálózat (részletesen lásd: 10. fejezet). A SAFIR-rendszer részeként 2012 óta az alábbi állomásokon végzik a méréseket:

  1. Budapest, Pestszentlőrinci Főobszervatórium,

  2. Siófok, Viharjelző Obszervatórium,

  3. Szeged, meteorológiai állomás,

  4. Napkor, meteorológiai állomás.

A LINET hálózat hazai állomásai a következők:

  1. Penc (Kozmikus Geodéziai Obszervatórium),

  2. Debrecen (Debreceni Egyetem)

  3. Sopron (Magyar Tudományos Akadémia, Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, Geodéziai és Geofizikai Intézete),

  4. Szeged (Országos Meteorológiai Szolgálat),

  5. Pécs-Pogány (Országos Meteorológiai Szolgálat).

14.2.6. Levegőkémiai mérések

Magyarországon az Országos Meteorológiai Szolgálat feladata az ún. háttérszennyezettség mérése is. Ezek a mérések olyan állomásokon folynak, melyek a közvetlen légszennyező anyag kibocsátóktól távol esnek:

  1. Farkasfa,

  2. Hegyhátsál (A Meteorológiai Világszervezet globális mérőhálózatának állomása),

  3. Siófok,

  4. K-puszta (EMEP program mérőállomása),

  5. Nyírjes,

  6. Hortobágy.

Az állomásokon légköri nyomgázok és aeroszol részecskék mennyiségét, valamint a csapadékvíz összetételét, pH-ját határozzák meg (részletesen lásd: 12. fejezet). A kiegészítő meteorológiai mérések alapján képet kaphatunk az időjárási helyzet és a légszennyeződés összefüggéseiről is.