Meteorológiai műszerek és mérőrendszerek

Mészáros Róbert

E könyv kutatási és oktatási célokra szabadon használható. Bármilyen formában való sokszorosítása a jogtulajdonos írásos engedélyéhez kötött.

Készült a TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0073 számú, „E-learning természettudományos tartalomfejlesztés az ELTE TTK-n” című projekt keretében. Konzorciumvezető: Eötvös Loránd Tudományegyetem, konzorciumi tagok: ELTE TTK Hallgatói Alapítvány, ITStudy Hungary Számítástechnikai Oktató- és Kutatóközpont Kft.


Tartalom

1. A meteorológiai mérések céljai, módszerei, rendszere
1.1. Történeti áttekintés
1.2. A meteorológiai megfigyelések
1.2.1. A meteorológiai mérések céljai
1.2.2. A meteorológiai megfigyelések módszerei
1.2.3. A megfigyelések reprezentativitása
1.2.4. Metaadatok
1.3. Meteorológiai megfigyelő rendszerek
1.4. Adatkövetelmények
1.4.1. Globális adatkövetelmények
1.4.2. Regionális adatkövetelmények
1.4.3. Nemzeti követelmények
1.4.4. Egyedi alkalmazási területek megfigyelési követelményei
1.4.5. Veszélyjelzések speciális adatkövetelményei
1.4.6. Adatkövetelmények vulkáni aktivitáshoz kapcsolódóan
1.5. Meteorológiai állomások általános követelményei
1.6. A meteorológiai műszerek követelményei
1.7. Mértékegységek
2. Az adatgyűjtés, adattovábbítás nemzetközi hálózatai
2.1. A Meteorológiai Világszervezet
2.2. Az Időjárási Világszolgálat
2.3. A Globális Megfigyelő Rendszer
2.3.1. A Földbázisú Alrendszer
2.3.2. Az Űrbázisú Alrendszer
2.4. A Globális Távközlési Rendszer
2.4.1. A Globális Távközlési Rendszer felépítése
2.4.2. Meteorológiai táviratok
2.5. Fejlesztések
3. Meteorológiai állapothatározók és mérésük-I
3.1. Hőmérséklet
3.1.1. Hőmérsékleti skálák
3.1.2. Hőmérők
3.1.3. A hőmérők elhelyezése
3.2. Légnyomás
3.2.1. A légnyomás mértékegységei
3.2.2. A légnyomás mérése
3.3. Légnedvesség
3.3.1. Nedvességi mérőszámok
3.3.2. A levegő nedvességtartalmának mérése
4. Meteorológiai állapothatározók és mérésük-II
4.1. A légköri mozgásállapot jellemzői
4.1.1. Alapfogalmak
4.1.2. A szél meghatározása
4.1.3. A szélmérők elhelyezése
4.1.4. Egyéb, speciális szélmérők
4.2. A légköri vízforgalom jellemzői
4.2.1. A csapadék
4.2.2. A csapadék mérése
4.2.3. Csapadékmérő műszerek:
4.3.3. Párolgás
4.3.4. A párolgás meghatározása
4.3. A légköri sugárzásforgalom jellemzői
4.3.1. A sugárzásmérés tárgyköre
4.3.2. Sugárzásmérő műszerek
4.3.3. Sugárzási központok
4.3.4. A globálsugárzás parametrizálása
5. Időjárási jelenségek és megfigyelésük – I.
5.1. Felhőzettel kapcsolatos fogalmak
5.1.1. Felhő
5.1.2. Felhőzet mennyisége
5.1.3. Felhőalap magassága
5.1.4. A felhők rendszerezése
5.2. A nemzetközi felhőosztályozás
5.2.1. Felhőfajok
5.2.2. Felhőfajták
5.2.3. Változatok
5.2.4. Járulékos képződmények és kísérőfelhők
5.3. Felhőtípusok leírása
5.3.1. Cirrus
5.3.2. Cirrocumulus
5.3.3. Cirrostratus
5.3.4. Altocumulus
5.3.5. Altostratus
5.3.6. Nimbostratus
5.3.7. Stratocumulus
5.3.8. Stratus
5.3.9. Cumulus
5.3.10. Cumulonimbus
5.4. A felhőzettel kapcsolatos földfelszíni megfigyelések
5.4.1. A felhőzet típusának meghatározása – az égkép kódolása
5.4.2. A borultság meghatározása
5.4.3. A felhőalap meghatározása
6. Időjárási jelenségek és megfigyelésük – II.
6.1. Légköri vízjelenségek
6.1.1. Lebegő részecskék
6.1.2. Hulló részecskék
6.1.3. Szélsodorta részecskék
6.1.4. Lecsapódó részecskék
6.1.5. Víztölcsér
6.2. Légköri porjelenségek
6.2.1. Lebegő részecskék
6.2.2. Szélsodorta részecskék
6.3. Légköri fényjelenségek
6.3.1. Halojelenségek
6.3.2. Koszorú jelenségek
6.3.3 Glória
6.3.4. Felhő irizálás
6.3.5. Szivárvány
6.3.6. Bishop gyűrű
6.3.7. Tükrözések
6.4. Légköri elektromos jelenségek
6.4.1. Zivatar
6.4.2. Villogás
6.4.3. Sarki fény
6.5. Látástávolság
6.5.1. A látástávolság vizuális észlelése
6.5.2. A látástávolság mérése műszerekkel
6.6. Talajállapot
7. Automata felszíni meteorológiai állomások
7.1. Definíció
7.2. Az automata meteorológiai állomások telepítésének céljai
7.3. Automata állomásokra vonatkozó előírások
7.4. Az automata meteorológiai állomások típusai
7.5. Hálózatok
7.6. Automata meteorológiai állomás felépítése
7.6.1. Az automata meteorológiai állomás hardver részei
7.6.2. Az automata meteorológiai állomás szoftver részei
7.7. Egy tipikus automata meteorológiai állomás mérési programja
7.7.1. Légnyomás mérése
7.7.2. Hőmérséklet mérése
7.7.3. Légnedvesség mérése
7.7.4. Szél mérése
7.7.5. Csapadék mérése
7.7.6. Napsütés meghatározása
7.7.7. Sugárzás mérése
7.7.8. Felhőalap mérése
7.7.9. Látástávolság mérése
8. Közvetlen magaslégköri mérések
8.1. Magaslégköri mérések története
8.2. A planetáris határréteg vizsgálata
8.2.1. Mérőtornyok
8.2.2. Kötött léggömbök (aerosztátok)
8.2.3. Lassú emelkedésű ballonszondák (planetáris határréteg szondák)
8.2.4. Pilot ballon mérések
8.3. Rádiószonda mérések
8.3.1. Rádiószonda mérésekkel kapcsolatos alapfogalmak
8.3.2. Rádiószonda mérések eredményei
8.3.3. Rádiószonda mérések felhasználási területei
8.3.4. Rádiószonda mérések műszerkövetelményei
8.3.5. Rádiószonda mérések adatkövetelményei
8.3.6. A rádiószonda mérések és a közvetett mérések összehasonlítása
8.3.7. Légköri állapothatározók a rádiószondás felszállások során
8.3.8. Rádiószonda felbocsátása és a mérések végrehajtása
8.4. Mérések vetőszondával
8.5. Repülőgépes mérések
8.5.1. Speciális repülőgépes mérések
8.5.2. Folyamatos repülőgépes mérések
8.5.3. Meteorológiai adatok mérése
8.6. Meteorológiai rakéták
9. Aktív távérzékelési módszerek
9.1. Időjárási radarmérések
9.1.1. Az időjárási radar története
9.1.2. Időjárási radarok felépítése
9.1.3. Időjárási radarok tulajdonságai
9.1.4. Különböző radarmérési eljárások
9.1.5. A radaregyenlet
9.1.6. A csapadékintenzitás meghatározása
9.1.7. Doppler radarok
9.1.8. Polarizációs radarok
9.1.9. Magyarországi radarmérések
9.2. SODAR (SOund Detection And Ranging)
9.3. Wind-profiler
9.4. Rádió-akusztikus szondázó rendszer (RASS)
10. Passzív földbázisú távmérések
10.1. A villámdetektálás története
10.2. Villámdetektálási módszerek
10.2.1. Irányméréses módszer
10.2.2. TOA (Time of Arrival) módszer
10.3. Hazai villámdetektáló hálózatok az 1990-es évektől
10.3.1. A SAFIR (System d’Alerte Foudre par Interferometrie Radioelectrique) rendszer
10.3.2. A FLASH projekt
10.3.3. A LINET (Lightning Detection Network)
11. Tengeri meteorológiai mérések
11.1. Rövid történeti áttekintés
11.2. Tengeri mérések rendszere
11.3. Földbázisú tengeri mérések
11.3.1. Hajókon végzett megfigyelések
11.3.2. Kötött bójákon végzett megfigyelések
11.3.3. Sodródó bójákon végzett megfigyelések
11.3.4. Tengerszint-mérő állomások
11.3.5. Az ARGO Rendszer
11.4. Űrbázisú tengeri mérések
12. Levegőkémiai mérések
12.1. Levegőkémiai mérések helyszínei
12.2. Levegőkémiai mérőhálózatok
12.2.1. Globális mérőhálózat
12.2.2. Európai mérőhálózat
12.2.3. Magyarországi mérések
13. Műholdas mérések
13.1. A Globális Megfigyelő Rendszer Űrbázisú Alrendszere
13.1.1. Az űr szegmens
13.1.2. A földi szegmens
13.2. Műholdak mérési-működési programja
13.2.1. Képfelvételek és a légkör vertikális szondázása
13.2.2. Adattovábbítás és közvetlen adatszolgáltatás
13.2.3. Adatgyűjtés
13.3. Műholdas megfigyelési technikák
13.4. A műholdak mozgása
13.5. A műholdak felépítése
14. Magyarországi mérőhálózat
14.1. A hazai meteorológiai mérések történeti áttekintése
14.2. A jelenlegi helyzet
14.2.1. A megfigyelési alaprendszer
14.2.2. Rádiószonda mérések
14.2.3. Radarmérések
14.2.4. Egyéb aktív távérzékelési eszközök
14.2.5. Villámdetektálás
14.2.6. Levegőkémiai mérések
15. Adatellenőrzés, adatfeldolgozás
15.1. A műszerek ellenőrzése, kalibrációja
15.2. A minőségbiztosítás alapvető jellemzői
15.3. Adatok ellenőrzése az adatfeldolgozás során