Oceanográfia

Dr. Práger Tamás

Pieczka Ildikó

E könyv kutatási és oktatási célokra szabadon használható. Bármilyen formában való sokszorosítása a jogtulajdonos írásos engedélyéhez kötött.

Készült a TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0073 számú, „E-learning természettudományos tartalomfejlesztés az ELTE TTK-n” című projekt keretében. Konzorciumvezető: Eötvös Loránd Tudományegyetem, konzorciumi tagok: ELTE TTK Hallgatói Alapítvány, ITStudy Hungary Számítástechnikai Oktató- és Kutatóközpont Kft.


Tartalom

1. Az óceánok felfedezésének és megismerésének története
1.1. A nagy felfedezések kora
1.1.1. A kezdetek
1.1.2. Az óceánok újkori (újbóli) feltárása
1.1.3. A három nagy óceáni medence felfedezése
1.2. Az óceánok tudományos kutatásának története
1.2.1. Az úttörők
1.2.2. A modern kor
1.2.3 A fizikai oceanográfia (vagy óceándinamika) fejlődése
2. A planetáris felszín legkevésbé ismert eleme: a világóceán
2.1. A Föld, a Naprendszer vizes bolygója
2.2. A világóceán és a három óceáni medence geomorfológiai és geofizikai jellemzői
2.3. A világóceán keletkezése
3. Az óceánok vizének fontosabb fizikai tulajdonságai
3.1. A hőmérséklet, a sótartalom és a sűrűség – a világóceán vizének alapvető fizikai állapothatározói
3.1.1. Háromdimenziós hőmérséklet-eloszlás a világóceánban
3.1.2. Háromdimenziós sótartalom-eloszlás a világóceánban
3.1.3. Háromdimenziós sűrűség- és potenciális hőmérséklet-eloszlás a világóceánban
3.2. Fény- és hangterjedés az óceán vizében
3.2.1. A világóceán optikai jellemzői
3.2.2. A világóceán akusztikai jellemzői
4. A világóceán hőmérlege
4.1. Az óceáni hőmérleg összetevői
4.2. Az óceán fontossága a Föld hőmérlegében
4.3. A hőmérleg összetevőinek elemzése
4.3.1. A besugárzást befolyásoló tényezők 
4.3.2. Az infravörös sugárzást befolyásoló tényezők
4.3.3. A latens hőáramot befolyásoló tényezők
4.3.4. A szenzibilis hőáramot befolyásoló tényezők
4.4. A hőmérlegben szereplő áramok meghatározása mérésekkel és számításokkal
4.4.1. Direkt meghatározási módszerek
4.4.2. A hőmérleg indirekt számítási módszerei: átlagokból történő számítás (bulk formulas)
4.4.3. A hőmérleg-összetevők és egyéb áramok meghatározásához szükséges mérések, számítások és adatok
4.4.4. A hőmérleg összetevői és az óceán-légkör közötti egyéb áramok adatbázisai
4.5. Az óceán hőmérlege, annak egyes összetevői és egyéb turbulens áramok földi eloszlása
4.6. A meridionális hőszállítás
5. A világóceán hullámmozgásai I.
5.1. A világóceán különböző léptékű mozgásainak rendszere
5.2. A hullámzás jelenségtana
5.2.1. A hullámzás kialakulása és megszűnése
5.2.2. A hullámok fajtái
5.2.3. A hullámok partot érése és a hullámtörés
5.3. A hullámok fizikája
5.3.1. Kapilláris-gravitációs hullám-átmenet
5.3.2. Felületi gravitációs hullámok fizikája, mélyvízi és sekélyvízi hullámok
6. A világóceán hullámmozgásai II.
6.1. Viharhullámok (storm surges)
6.2. Szökőárhullámok (cunamik, ang. tsunamis)
6.2.1. Hatásmechanizmusuk, jelenségtanuk
6.2.2. Intenzitásuk és energiájuk mérőszámai
6.2.3. Szeizmikus tektonikus (tele)cunamik
6.2.4. A 2004-es Indiai-óceáni Szökőár (the 2004 Indian Ocean Tsunami)
6.2.5. A 2011-es Tōhoku Földrengés és Szökőár, vagy Nagy Kelet-japáni Földrengés
6.2.6. Vulkánkitörések által okozott cunamik
6.2.7. Szeizmikus csuszamlásos megacunamik
6.2.8. Az előrejelzés és riasztás lehetőségei és módszerei
6.3. Állóhullámok (seiche-k)
6.3.1. Tavak vízingása
6.3.2. Tengerek és tengeröblök vízingása
7. A tengeri árapály jelenség (a „tengerjárás”)
7.1. Az árapály jelenségtana
7.2. Az árapály jelenség elméleti (dinamikai) leírása
8. Függelékek
8.1. Dr. Kuruc Andor árapály leírása (elmélete)
8.2. A holdfázisok és az árapály kapcsolata
8.3. Az első globális árapály térkép
Irodalomjegyzék