1. fejezet - Bevezetés

Jegyzetünk témája a térképek, térképi állományok és adatbázisok georeferálása. Térinformatikai alkalmazásainkban a georeferencia olyan módszer, amellyel

E koordináta-rendszerek természetesen nagyon sokfélék lehetnek, és a tárgyalt témakör felöleli a köztük végrehajtandó transzformációkat is. Objektumainkat vektoros és raszteres adatmodellben ábrázolhatjuk. Az első esetben a vektorelemek koordinátáit, a másodikban pedig minden egyes pixel koordinátáit kell megadnunk.

Az előző bekezdésben említett két pont nagyon hasonló a felmérési geodézia két alapfeladatához. A térinformatikai alkalmazásunk viszont azt feltételezi, hogy a felmérési munkák befejeződtek, annak eredményein dolgozunk, munkánk pedig alapvetően irodai, számítógéppel segített művelet. Emellett, amint azt majd a későbbiekben láthatjuk, a georeferálás pontosság-igénye általában különbözik a klasszikus geodéziáétól – jellemzően elmarad attól. Leginkább talán ezzel magyarázható, hogy a tárgyalt módszerek többségét a geodézia annak ellenére kevéssé alkalmazza, hogy a szakterület számára ezek jól ismertek. A térinformatikában mindazonáltal a tárgyalt átszámítási módszerek és alkalmazások igen fontosak, még ha az elérhető pontosság ritkán jobb a méteresnél.

A georeferencia kulcsfontosságú a térinformatikában: ez teszi lehetővé a sokszor igen különböző adatrendszerek együttes használatát, közös adatbázisba integrálásukat (1. ábra). A problémával minden térinformatikai felhasználó szembesül, akinek az adatai nem ugyanazon koordináta-rendszerben vannak megadva. Reméljük, hogy könyvünk nekik is segítséget nyújt a probléma helyes és kívánt pontosságú megoldásához.

1804-es térkép a Google Earth felületére helyezve

1. ábra. Goetz és Probst 1804-es Magyarország-térképe a Google Earth felületén: teljesen különböző technológiákkal készült adatok egységesítése a georeferencia által.

Itt, a bevezető részben kell definiáljuk a térinformatikai pontosság fogalmát. Ez egy relatív fogalom: a mindennapi alkalmazásokban ez általában méter körüli vagy néhány méteres pontosságot jelent. Amikor szkennelt térképekkel dolgozunk, tudnunk kell, hogy azok nyomtatása, maga a nyomdatechnika, a papír nyomtatás utáni száradása és öregedése valamint maga a szkennelés összesen mintegy fél térképi milliméter nagyságú rekonstrukciót enged meg. Emiatt az elérhető terepi pontosság a térkép méretarányának függvénye: 1:10000 méretarány esetén pl. 5 méter, míg 1:50000-es skála mellett már 25 méter. A legtöbb esetben nem is érdemes olyan módszereket használni, amelyek az így elérhető maximális pontosságnál jobb transzformációs eredményeket szolgáltatnak: nem költséghatékony az olyan nagypontosságú eljárások alkalmazása, amelyek eredményét a bemenő adatok pontossága amúgy is lerontja.