9. fejezet - Légifelvételek ortorektifikációja

Tartalom

9.1 Az ortorektifikáció (ortofotó előállítás)
9.2 A belső adatok
9.3 A külső tájékozás
9.4 A kamera-adatok megadása kompaktgépek esetén
9.5 Az ortorektifikáció végrehajtása
9.6 Az alkalmazott felszínmodell hatása
9.7 Digitális anaglif kép készítése
9.8 Fényképezett térképek és dokumentumok ortorektifikálása

A légifelvételek alapvető geometriája jelentősen eltér a térképekétől és térképszerű raszteres adatbázisokétól. A térkép eleve úgy készül, hogy az ábrázolandó tájat függőleges vetítéssel egy síkon ábrázoljuk, majd ezt kicsinyítjük le a kívánt méretarányba. A fényképfelvételek torzítási viszonyai teljesen mások. Itt természetesen fellép az optikai megvalósítás (a centrális vetítés) miatt fellépő perspektív torzulás (53. ábra).

Légifotó jellemző torzulásai

53. ábra. Egy légifotó jellemző torzulásai.

Bár szinte tetszőleges irányultságú felvételek részleteihez tartozhat georeferencia, és a felszíni felvételek, tájképek földtudományi dokumentáció értéke is jelentős, ebben a fejezetben a térképszerűséget eleve legjobban megközelítő, túlnyomórészt repülő eszközök fedélzetéről készített légifelvételek koordináta-rendszerbe illesztésével és torzulásainak megszüntetésével foglalkozunk.

9.1 Az ortorektifikáció (ortofotó előállítás)

Az ortorektifikáció célja a légifelvétel pixeleinek egy olyan képi koordináta-rendszerbe történő újramintavételezése, amely egy általunk választott vízszintes felületen (a felvétel területén húzódó valamely szintfelületen) értelmezett és merőleges vetítésű képet eredményez..

Kétfajta torzító hatást kell korrigálnunk:

  • A fényképezés geometriájából következő perspektív torzítást, és

  • A felszíni magasságkülönbségek torzító hatását.

Bár az eddigiekben a georeferálásnál – épp a térképek síkmodell-jellege miatt – a magassági referenciát elhanyagoltuk, a mostani esetben ezt nem tehetjük meg. És nemcsak hogy nem tehetjük meg: az sem mindegy, milyen terepmodellt vagy térmodellt használunk. A légifényképeken ugyanis sokszor nem a talajt (a terepet) látjuk, mert a növényzet, vagy az épületek azt eltakarják. Ilyenkor a mi döntésünktől, a rendelkezésre álló adatoktól és az elérendő céltól függ, hogy a domborzat illetve a függőleges kiterjedésű tereptárgyak, terepfedezeti elemek magassága közül melyiket és hogyan vesszük figyelembe.

Az ortorektifikáció elkészítéséhez szükséges kiegészítő információk:

  • A kameramodell és a belső tájékozási adatok,

  • A külső tájékozási adatok, továbbá

  • A fénykép területét átfogó domborzatmodell vagy felszínmodell.