9.4 A kamera-adatok megadása kompaktgépek esetén

Itt jegyezzük meg, hogy a fenti adatokat jellemzően professzionális légifényképező eszközök esetében használják. Ezek több deciméteres fókusztávolsággal és negatívmérettel dolgoztak, állandó geometriai beállítások (belső adatok) mellett. Nincs azonban akadálya annak, hogy kézi kompakt hobbigépekkel repülőeszközök fedélzetéről készített felvételt ortorektifikáljunk (57. és 58. ábrák). Az ilyen fényképezőgépek fókusztávolsága változtatható és képenként eltérő lehet. A fókusztávolságot a digitális felvételben tárolt meta-adatok (gyakorlatilag az ún. EXIF-információk; 59. ábra) tartalmazzák. A fókusztávolság változtatása fix értékek mellett lehetséges, és emiatt azonos gép esetén is többféle kameramodellt kell definiálnunk, minden egyes fókusztávolság-értékhez egyet.

Légifelvétel kompakt digitális fényképezőgéppel

57. ábra. Kompakt digitális fényképezőgéppel készített légifotó (Hegyhátsál, Vas megye, Barcza Zoltán szívességéből).

Az előző légifelvétel topográfiai térképre illesztve

58. ábra. Az előző fénykép rektifikált változata topográfiai térképre illesztve. Az optikai tengely nagyon eltér a nadírtól: ezért a furcsa alak – viszont az illeszkedés a legtávolabbi részen is elfogadható.

Digitális fénykép EXIF-adatai

59. ábra. A fényképhez tartozó EXIF-információbázis. A gép típusa a CCD-lapka típusát (6. táblázat) teszi kikereshetővé, a fókusztávolság (Focal length) pedig szintén a kameraadatokhoz szükséges.

A köznapi életben szokásos fényképezőgépekben nincsenek keretjelek, ezért azokat más pozíciókkal kell helyettesítenünk. Praktikusan a felvétel sarokpontjait használhatjuk kerekjelnek. Ez a módszer nagyon pontatlan a hagyományos negatív- vagy diafilmre fényképezett légifotók esetén, viszont meglepően pontos a digitális kameráknál. A film esetén a gondot egyrészt az jelenti, hogy – bár az átlagos felvételek jó minőségéhez gondosan síkba feszíti a filmet a mechanika, maradhatnak kisebb egyenetlenségek, illetve a filmkockák nem teljesen pontosan ugyanabba a pozícióba kerülnek fényképezéskor a gép mechanikájához képest. További hibaforrás az előhívás: ha nem a teljes filmkockát hívjuk elő, akkor máris elvesztettük a belső tájékozást. Ezek a problémák nem fordulnak elő a digitális gépek esetében: a filmkockát kiváltó CCD-lapka mérete a gépre jellemző állandó, így sarkainak pozíciója a képközépponthoz képest megadható, és minden egyes képen a négy sarokpixel külső sarkát megadva jutunk pontos belső tájékozáshoz (6. táblázat).

Érzékelő típusa

Szélesség

(mm)

Magasság

(mm)

1/10”

1,28

0,96

1/8”

1,6

1,2

1/6”

2,4

1,8

1/4”

3,2

2,4

1/3.6”

4

3

1/3.2”

4,54

3,42

1/3”

4,8

3,6

1/2.7”

5,37

4,04

1/2.5”

5,76

4,29

1/2.3”

6,17

4,55

1/2"

6,4

4,8

1/1.8”

7,18

5,32

1/1.7”

7,6

5,7

1/1.6”

8,08

6,01

2/3”

8,8

6,6

1”

12,8

9,6

1.5”

18,7

14

6. táblázat. A digitális fényképezőgépekben használt CCD-érzékelők valós fizikai mérete, kamera-adatok megadásához.