9.5 Az ortorektifikáció végrehajtása

Amennyiben a belső és a külső tájékozás összes paramétere a fentiek szerint rendelkezésre áll, már csak a művelet lényegi része van hátra. Ennek során az azt elvégző algoritmus a terepmagasság ismeretében minden egyes képi pixelre kiszámítja annak valós térbeli helyzetét, majd ennek alapján a kép adatait a felhasználó által megadott koordináta-rendszerbe újramintavételezi. E lépéshez tudnunk kell a tereppontok magasságát is: ezért kérnek az algoritmust futtató szoftverek domborzat- vagy felszínmodellt is a végrehajtáshoz. Meg kell jegyezzük, hogy a magassági referencia pontossága e lépés esetén kicsit gyengébb is lehet, mint a külső tájékozás becsléséhez használt illesztőpontok esetében. Míg ott egy adat pontossága a teljes kép torzítását befolyásolja, itt csak az adott pixel közvetlen környezetét.

Eredményünket mindig ellenőrizzük, például valamilyen (az illesztőpontok meghatározására is használt) topográfiai térkép segítségével. Számítsunk rá, hogy a függőleges irányhoz közelebbi képsarok környékén lesz a legpontosabb az illeszkedés, míg az ettől a térképen akár nagyon távolra elcsúszó távoli saroknál esetleg elfogadhatatlanul gyenge fedést kapunk. Ez utóbbit a külső tájékozás elemeinek pontatlan becslése okozza. Megpróbálkozhatunk újabb becsléssel, más, vagy további illesztőpontokat definiálva, de dönthetünk úgy is, hogy az eredményképnek csak a számunkra elegendően pontos részét tartjuk meg (60. ábra).

Orto-rektifikált tégifelvétel

60. ábra. Az illesztett légifotó széle a domborzat miatt szabálytalan vonalú (Kesztölc).