A vizuális képességrendszer értékelése

A vizuális képességrendszer a mindennapi élettel talán legszorosabb kapcsolatot tartó része a térszemlélet . Erről az információszerzésben, tanulásban, sportban, játékban vagy a munka világában egyaránt fontos képességterületről részletes, szakirodalmi elemzésen alapuló képességleírás készült (Séra, Gulyás, Kárpáti, 2002), amely tartalmazza a mérendő részképességeket és ezek átlagos fejlettségi szintjét a vizsgálni kívánt korosztályokban. A képi gondolkodás térszemlélettel kapcsolatos, mérhető összetevői a következők:

Vizualizáció: szemléleti kép konstruálása, belső megjelenítés. Fontos jellemzője az azonosítás: a vizuális minta és a belső sémák megfeleltetése. A vizualizációt befolyásolják a szükségletek, a beállítódás és a rendelkezésre álló információ mennyisége és minősége. Összetevői:

Képzeleti munka: alakzatok, testek képzeletbeli transzformációját, manipulációját (pl. mozgatását) jelenti, amelyhez képzeletben történő megjelenítéssel (mentális reprezentációval) műveletek végzése, a látott vagy felidézett kép manipulálása és a képzeleti kép módosítása szükséges. Összetevői:

Vizuális memória : ábrák, jelek felismerése és reprodukálása. Vizualizációs és képzeleti munkán alapuló, illetve vegyes feladatokkal egyaránt vizsgálható.

Térszemlélet vizsgálatunk jelezte, mi az eredménye, ha nem fordítunk kellő időt a téri látásban és térbeli manipulációban szerepet játszó képességelemek fejlesztésére: a műszaki felsőoktatásnak kell pótolnia, amit a közoktatás elmulasztott. Sajnos nem minden vizuális képességelem esetében van mód fejlesztésre bármely életkorban. A téri képességek egy része ugyanis csak meghatározott életkorban fejleszthető – idetartozik a téri képesség legtöbb összetevője. (Séra, Gulyás, Kárpáti, 2001, Kárpáti, 2004) Ha nem tanítjuk meg az általánosan kötelező alapképzésben (6–14 éves korig) a vizuális kommunikáció alaptechnikáit (például a munka világában nélkülözhetetlen térábrázolási konvenciókat vagy az ábraolvasást és -alkotást), nem vagy rosszul használhatók az ikonikus jelekkel operáló használati utasítások, gépkönyvek, szoftverfelületek.

A Szegedi Egyetem Oktatáselméleti Kutatócsoportjában, Csapó Benő vezetésével zajló kompetencia- alapú képességvizsgálati projektjének részeként [7] , 2009–2011 között 12 értékelési szakértő konszenzusával, 19 elemből álló képességstruktúrát állítottunk össze. A jelenleg is zajló vizuális képesség-kutatás kiindulópontja a nemzetközi szakirodalomban szereplő vizuális képességmodellek és a Nemzeti Alaptanterv (2007) szövege volt. Forrásainkból kigyűjtöttük az egyértelműen definiálható, s ezért mérhető képességelemeket. A mérhető képességeket rendszerbe foglaltuk, majd négy fókuszcsoportos szakértői vitán finomítottuk. (Szakértőink az elmúlt évtizedek méréseiben szerepet vállaló szaktanárok, művészek és pedagógiai kutatók voltak.)

5. táblázat. A vizuális képességrendszer összetevői (Kárpáti és Gaul, 2011 alapján)

A „vizuális kultúra” tantárggyal 
fejlesztett képességek Fogalommagyarázat
1. MegfigyelésA látottak lényeges vonásainak kiemelése, a megfigyelés szempontjainak gazdagsága, adekvát szempontválasztás
2. Látványfelismerés és -értelmezés2.1. Felismerés: alakfelismerés, a jelentés azonosítása.
 2.2. Értelmezés: következtetések levonása látványok, képek, szövegek alapján; nézőpontváltás; (látványok elképzelése más nézőpontból) kontrasztok, anyagi és formai minőségek, statikus vagy a dinamikus állapotok felismerése és érzékeltetése stb.
3. Vizuális emlékezetLátványok, képek (hosszú és rövidtávú) felidézésének képessége
4. Vizuális elemzésKépi információk rendszerezése, analógiák felismerése – csoportosítása
5. Formaalkotás a síkban (2D) és a térben (3D)Megfigyelt és elképzelt formák megjelenítése
6.ManipulációkNagyítás, kicsinyítés, csonkolás, kiegészítés stb.
7. Rekonstrukció, transzponálásRészletek alapján az egész megalkotása, rajz alapján téri alakzat elkészítése, térbeli konstrukció 2D-ben való megjelenítése
8. AbsztrakcióLényegkiemelés, egyszerűsítés, redukció
9. Szimbolizáció9.1. Jelalkotás
 9.2.Jelképek, allegóriák, vizuális metaforák képzése
10. Ábrák alkotása és értelmezés10.1. Ábraalkotás: konvenciókon alapuló, szabályokhoz igazodó, jelentést hordozó, közlő és magyarázó rajzok, szerelési ábrák, folyamatábrák „olvasásának” és létrehozásának képessége, valós vagy elképzelt viszonyok, kapcsolatok megjelenítésének képessége.
 10.2. Ábraértelmezés: magyarázó rajzok, szerelési és folyamat ábrák, egyéb jelrendszerek megértése.
11. Nem vizuális jellegű információk megjelenítéseAdatok, összefüggések, fogalmak, struktúrák, arányok képi megjelenítése.
12. Időbeli folyamatok megjelenítéseÁllapotok változásai, mozgásfázisok megjelenítése.
13. ModalitásváltásKülönböző észlelési tapasztalatok, modalitások (látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés) más ábrázoló rendszerben való rögzítése (pl. hanghatások, tapintási tapasztalatok vizuális jellé, ábrázolássá „fordítása”, megjelenítése.
14. Képalkotás, komponálásAdott képmezőben, koherens ábrázolás létrehozása. Kiemelés, a képelemek szervezése, figyelemirányítás, figyelemvezetés.
15. TérszemléletVizualizáció, képzeleti munka, térábrázolás, téri memória.
16. KonstruálásProbléma felismerés, anyag-, szerkezet- és technológia ismeret,tervezés, konstruálás különböző anyagokból és célokra.
17. A síkbeli és térbeli vizuális megjelenítő, kifejező eszközök adekvát használataA megjelenítés, a kifejezés célján megfelelő vonal tónus, szín, forma, stb. használat (a mintakövetéstől az önálló alkalmazásig).
18. KreativitásFantázia, divergens gondolkodás, rugalmasság, fluencia, egyediség.
19. Anyagalakítás, eszközhasználatAnyagok és eljárások ismerete; rendeltetéshez, alkalmazkodás a kifejezési célokhoz, anyag- és eszközválasztás/használat.

Az egyes képességelemek kapcsolatát jól érzékelteti a következő ábra.

16. ábra. A vizuális képességrendszer összefüggései egyéb kompetenciákkal.

(Forrás: SchülerInnen-kompetenzen, 2012, 10. old., idézi Kárpáti, 2013.)

A mintegy 5000, 6–12 éves tanuló részvételével lezajlott méréses vizsgálati eredményei alapján négy faktorba csoportosultak a képességelemek (Kárpáti és Gaul, 2011):

  1. Vizuális megismerés (észlelés, emlékezés, értelmezés).

  2. Ábrázolási konvenciók, technikák, esztétikai elvek alkalmazása.

  3. Vizuális kommunikáció.

  4. Képi kifejezés: tervezés, alkotás.

Ez a négy képességcsoport határozza meg, hogyan bánunk a vizuális nyelvvel, hogyan rendszerezzük és hasznosítjuk a látás útján szerzett ismereteinket. A tevékenységek jó részét az óvodában, iskolában sajátítjuk el, és egész életünkben használjuk akkor is, ha egyetlen vonalat sem húzunk a továbbiakban. A vizuális megismerés befolyásolja mindennapi döntéseinket öltözködésről, környezetünk kialakításáról, munkánk eredményeinek megformálásáról. Először képekben gondolkodunk, ha megítéljük, aki előttünk áll, képeket rögzítünk, hogy élményeinket és tapasztalatainkat továbbadhassuk. Ebben a rövid fejezetben csak érzékeltetni tudtuk, milyen sokféle hatás eredményeként alakul ki egy-egy gondolati vagy kézzelfogható kép. A könyv további részeiből megtanulhatjuk, hogyan éljünk a képi közlés eszközeivel.



[7] A projekt céljai, eredményei és közleményeinek jegyzéke itt olvasható: 
http://www.edu.u-szeged.hu/new_ok/?q=hu/content/diagnosztikus-meresek-fejlesztese