Kompozíciós irányvonalak és alakzatok

 

"Azok a vonalak (egyenesek vagy görbék), amelyek vízszintesen, függőlegesen vagy átlósan futnak a kép széléhez viszonyítva, vezetik a szemet, meghatározzák, hogy a szem a képfelületet milyen módon derítse fel."

 
 --Kepes György

A képen létrehozott ritmusok (különböző vizuális elemek rendszeres vagy rendszertelen ismétlődése) – melyek lehetnek azonos vagy ellentétes irányúak – egymás hatását erősítik vagy gyengítik.

A nyugati kultúrában balról jobbra olvasunk és felülről lefelé haladunk az oldalon. Ez a beidegződött olvasási irány, ezt az irányt követi az írásunk, és eszerint olvasunk le ösztönösen minden képet, ha valamilyen szándékos kiemelés, iránymutatás el nem térít bennünket ettől.

Az információs anyagok megtekintése során a befogadó célja a lényeges információk hatékony feldolgozása. Az ismeretanyag értelmezése a befogadó fél ismereteinek és elvárásának függvényében változik.

A nyugati kultúrákban vannak olyan szempontok – a mozgás és tömeg viszonya, a tárgy formája és a felületen való elhelyezése, a fények és színek használata –, melyek általános érvényűnek tekinthetők a kompozíció tervezése során.

A mozgás kiegyenlíti a tömeget. Egy mozgó tárgy – dinamikusabb volta miatt – erőteljesebb hatást vált ki, mint a statikus. Továbbá az sem mindegy, hogy a mozgás a nézőhöz viszonyítva milyen irányban történik, hiszen egy távolodó tárgy kisebb hatást fejt ki a szemlélőre, mint az éppen felé tartó (1. ábra).


A mozgáson kívül a tárgy formája is eltérően hat, a szabályos alakú tárgyak hatása intenzívebb. Egy függőlegesen elhelyezett tárgy hatása nagyobb, mint ugyanaz a tárgy ferdén elhelyezve. Ugyanakkor egy függőleges vonal vékonyabbnak tűnik egy ugyanolyan vastag vízszintes vonalnál (2. ábra).


A tárgyak mérete viszonylagos. Egy ugyanakkora méretű tárgy kisebbek társaságában nagyobbnak hat, mint ha a nála nagyobbak csoportjában helyezzük el (3. ábra).


3. ábra. Az elemeket egymáshoz való viszonyuk határozzák meg

http://i1012.photobucket.com/albums/af241/gordhzit/01/02/opticalillusion1.jpg

További fontos tényező, a tárgy elhelyezkedése a képen belül : a szélén vagy a középpontban, a jobb vagy a bal oldalon. Általánosan elmondható, hogy a kép szélén, valamint a jobb oldalon levő tárgy hat erőteljesebben, vagyis a bal oldalon vagy középen elhelyezkedő tárgyak nézőre gyakorolt hatása kisebb mértékű. Egy álló nyújtott téglalap forma felfelé irányítja a tekintetet. Érdemes szem előtt tartani, hogy az ember tekintete ösztönösen először a kompozíció jobb felső sarkára irányul, amit például az újságok jobb oldalának felső részén található hirdetések drágább értékesítése is alátámaszt.

A mozgáson és formán túl a harmadik legfontosabb tényező a fények és színek alkalmazása. A fényes tárgyak sokkal szembetűnőbbek a sötéteknél. A világos tónusú tárgyat közelebbinek érzékeljük, mint a sötétet, ugyanígy a meleg színű tárgyakat szintén közelebbinek tapasztaljuk, mint a hideg színűeket. Egy sötét folton elhelyezett világos elem más hatást vált ki a nézőből, mint egy világos folton elhelyezett sötét elems (4. ábra).

4. ábra. Ugyanaz a piros szín más hatást kelt, ha különböző háttér elé helyezzük

http://people.bethel.edu/~hosste/2d/color/Page-3-diagram-2.jpg

A kompozíció tervezését célszerű azzal a lépéssel kezdenünk, hogy meghatározzuk a kompozíciónk főbb elemeit, ezek egymáshoz való viszonyát és az ebből következő elrendezését az adott felületen. Ehhez segítség lehet, ha olyan vázlatot készítünk (akár papíron, ceruzarajzként), amelyen az információkat geometriai alapformákként jelenítjük meg (például egy színes fotót egyszínű téglalapként, a szöveget vonalakkal illusztrálva).