4. fejezet - A színekről

Tartalom

A színek funkciója, hatása – Bevezetés
Mit látunk? Mivel látunk? Hogyan látunk? 
(avagy: Hogyan észleljük a színeket?)
Színharmóniák és színkontrasztok
Egy kis történeti áttekintés
Színkeverési módok, színrendszerek
Additív (összeadó) színkeverés – RGB
Szubtraktív (kivonó) színkeverés – CMYK
Színrendszerek, színmérés
A gyakorlatban használt egyéb fontos színmegadási módok
Pantone
Színmegadás html-kódban, böngészőbiztos színek
Hivatkozások/Források/Felhasznált irodalom

(Király Andrea)

A színek funkciója, hatása – Bevezetés

A színek segíthetik tájékozódásunkat, s ugyanakkor hangulatformáló erejük is van.

Egyes színeknek szimbolikus jelentést is tulajdonítunk – ezek persze a különböző kultúrkörökben nagymértékben el is térhetnek egymástól –, pl. a fehér szín nem csak reményt, tisztaságot és ártatlanságot jelképez, az egyiptomi kultúrában a pompa és az öröm szimbóluma volt, ezzel szemben Kína, Japán, India egyes részein és több afrikai törzsnél is a fehér a gyász színe. Az egyiptomi kultúrában a fekete szín az éj és az örökkévalóság jelképe volt, a zölddel együtt pedig az újjászületés szimbóluma.

A színekhez különféle jelentéstartalmak kapcsolódhatnak, pl. az egyiptomiak falfestményein minden szereplőnek megvolt a maga jellegzetes színe: a fáraót vörösre, a sémitákat sárgára, az etiópiaiakat feketésbarnára festették, a férfiakat sötétebb, a nőket világosabb színűre; az élénk harsány zöld az ifjúság, a telített kék a tudás, az erőteljes sárga pedig a gazdagság jelképe volt. A buddhizmusban a sárga a lemondás, a vágytalanság, az alázatosság, a szerzetesek színe. Kínában a föld és a közép, középső jelentéstartalma kapcsolódik még hozzá (Kína = a „Középső Birodalom”), a császárkorban sárga selyemre írták a császári rendeleteket, s a császár öltözékének is meghatározó színe volt, a „császári sárga” használata mindenki más számára tilos volt (ez alól egyedül a buddhista szerzetesek számítottak kivételnek). A Sárga Császár (Huangdi, sárga = huang) az ókori kínai mitológia legfőbb uralkodója, a föld mágikus erőinek megtestesítője volt. A Pekingben lévő Tiltott Városban – mely közel ötszáz éven át szolgált a kínai császárok lakóhelyeként és a kínai birodalom ceremoniális és hatalmi központjaként – csaknem az összes épület tetőzetét fényezett sárga cserepek borítják, csupán két épület a kivétel.

1. ábra. A pekingi Beihai Park egyik épületének tetőrészlete.

(Fotó: Király Andrea, 2007.)

Napjainkban, a mindennapi életben is sok információt hordoznak a színek, hiszen például a közúti jelzések, a térképek színezése segítik tájékozódásunkat; a közlekedési lámpák színes jelzései irányítják lépteinket; a zöldségekből, gyümölcsökből sokszor színük alapján választjuk ki a szebbet, egészségesebbet, frissebbet; ruháink, lakberendezésünk megválasztásában is fontos szerep juthat a színeknek.

A szándékolt, előre eltervezett hatásokon felül (amikor a színeket, színes objektumokat kifejezetten jelzésként használjuk) önkéntelenül is hatnak ránk a környezetünkben előforduló színek. A zöld nyugtatóan hat az idegrendszerre (nem véletlen például, hogy a kórházakban oly gyakran alkalmazzák ezt a színt), a vörös élénkít, aktivitásra ösztönöz, ugyanakkor ünnepi, ünnepélyes is, a barna álmosít, a kék segíti az összpontosítást.

Mivel környezetünk színei fiziológiás hatást is gyakorolnak ránk, kísérletek folynak terápiás alkalmazásukra is, illetve néhány cég, néhány márka ezt a jelenséget már a marketingstratégiájában is kihasználja. A színek megfelelő használata rendkívül erőteljes kommunikációs eszköz, s hatékony használatuk akár versenyelőnyt is jelenthet egy vállalkozásnak.