Hagyományos és modern stílus

A nyomtatott oldal kialakításának két alapvetően eltérő módja van: az egyik a hagyományos, klasszikus stílus, amely a könyvnyomtatás kezdetén alakult ki, és amelynek ma is van létjogosultsága, a másik a modern stílus, amely a 20. század elején született meg. E két stílus ismerete segítséget nyújt a tervezői döntésekhez.

A hagyományos tipográfiai stílus (Susanne West) a reneszánsz, klasszikus esztétikáját tükrözi, egymás alá írt lineáris sorokban jelenik meg, az oldalszerkezet tengelyesen szimmetrikus. A mai átlagos regény vagy egy szakcikk ezt a hagyományos stílust követi. A klasszikus oldalkép statikus, megbízhatóságot, gondosságot, rendet, állandóságot sugall. A szövegen kívül kevés más elem szerepel, a lap szerkezete egyszerű. A hagyományos stílushoz általánosságban a talpas antikvák illenek , ezek a leggyakrabban használt szövegbetűk. Vékony és vastag vonalaik váltakozása könnyen felismerhetővé teszi őket. A különböző antikvák nem egyformák az olvashatóság szempontjából sem. Általában könnyebben olvashatók a reneszánsz és a barokk betűk, mint a klasszicista antikvák. Az olvashatóságot befolyásolják a betűk arányai, a vékony és vastag vonalak közötti kontraszt mértéke és minősége, a talpak kialakítása, a betűszemek nyitottsága, mérete, a betűszárak mérete és egyéb részletek.

32. ábra. Hagyományos tipográfiai stílus

http://www.halisnagykanizsa.bibl.hu/zalaikozlony/tanulmany.htm

A modern stílus (Susanne West) a 20. században alakult ki, a modern társadalmi igényeket tükrözi, a német-svájci design filozófiájának felel meg: „a forma követi a funkciót” (Louis Sullivan) és a „kevesebb több” (Ludwig Mies van der Rohe).

A modern oldalkép egyszerű és funkcionális, csak azok az elemek szerepelnek, amelyek a kommunikáció célját szolgálják, minden fölösleges elem ki van zárva. A modern oldal aszimmetrikus, ezáltal dinamikus. A szövegen kívül más elemeket is tartalmaz: fényképeket, ábrákat stb. A modern betűtípusok talpnélküliek, a design modern felfogását tükrözik. A talpnélküli groteszkek közül azok a betűk alkalmasak szövegbetűnek, amelyeknek karakterei világosan különböznek egymástól, kevésbé geometrikus formájúak. (Például az ún. humanista groteszkek: Gill, Frutiger, Univers.)

Egy szöveg megformálásakor, egy oldalkép létrehozásakor alapvetően e két stílus egyike mellett döntünk, majd annak a stílusnak a szabályrendszere alapján dolgozunk (lásd a Kiadványtervezés című fejezetben).