Szövegtömb zárása

A hagyományos oldalon a szövegeket sorkizártan szedik, egy tömbben, a két margószélhez zárva. Ez a leggyakrabban alkalmazott tördelési mód. A betű- és szóközök méretének változtatásával érhető el, hogy minden sor egyforma hosszú legyen. A szóelválasztás alkalmazása és annak körültekintő beállításai szintén segítik, hogy a betűk eloszlása a szövegtükörben egyenletes legyen. A nagyon rövid sorok esetén, ahol nincs elegendő szóköz, sokszor megbomlik a szövegtömb, zavaró nagy hézagok keletkezhetnek. Kb. minimum 60 betű szükséges soronként ahhoz, hogy összefüggő textúra alakuljon ki az oldalon sorkizárással. A sorkizárt szedés a formális, hivatalos kiadványokra jellemző, egyöntetűséget, szabályszerűséget sugall.

A modern, kevésbé hivatalos hangvételű szövegekre inkább a balra zárt , vagy szabadsoros szedés jellemző. Ezzel a szedésmóddal biztosítjuk a betűk és szavak közötti egyenletes közöket, az olvashatóság szempontjából egyenletesebb képet kapunk. A szabványos és ideális szóköz egyharmad kvirt értékű, ami nagyjából egy kurrens „i” betű helyét foglalja el a szavak között (értékben ez 12 pontos fokozatnál 4 pont). Problémát okozhatnak viszont a sorok szabálytalan hosszúsága miatt a szövegtömb jobb szélén kialakult alakzatok. A lépcsőzetes, üreges vagy kiharapott formák zavarólag hatnak az olvasáskor. Ahhoz, hogy a szabadsoros szedés szép, egyenletes legyen, módosítanunk kell a számítógép által létrehozott eredményt. Az a helyes, ha a sorok zászlósan lobognak, rövidebb és hosszabb sorok váltakoznak, de szabályos ismétlődés nélkül. Kevesebb elválasztást alkalmazunk (egymás után háromnál több lehetőleg ne legyen), a rövid szavaknak nem szabad egy hosszú sor végén maradniuk, mert elválnak a szövegtömbtől.

39. ábra. Sorkizárt és szabadsoros szedés

Viszonylag ritkán alkalmazzuk a jobbra zárt szedést , mert ha a sorok nem pontosan egymás alatt kezdődnek, az zavarja az olvashatóságot. A jobbra zárt szedésnél az olvasó szeme minden sor elejét meg kell, hogy keresse, hiszen balról jobbra olvasunk, és a váltakozó sorhossz lassítja az olvashatóságot. Egyes esetekben azonban mégiscsak élnünk kell ezzel a megoldással (pl. képaláírást helyezünk el a kép bal oldalán).

Címek, feliratok, rövid szövegek gyakran középre zárt formában jelennek meg, ez a szedésmód különösen a szimmetrikus hagyományos oldalkép sajátja. Ünnepélyességet kölcsönöz a szövegnek, ezért reprezentatív célokra alkalmas. Hosszabb szöveget azonban nem tanácsos így szedni, mert rendkívül unalmas, és nehéz olvasni.

40. ábra. Középre és jobbra zárt szedés