Tipográfiai és grafikai szempontok

A tipográfia és a grafika között húzódik egy kissé elmosódó határ. Ha megfelelő gyakorlattal rendelkezünk és képesek vagyunk tudatosan tervezni, ennek a határvonalnak az átlépése egyik vagy másik irányba – izgalmassá teheti a munkánkat.

A tipográfia természetéből adódóan legtöbbször nem „látható”, semleges, transzparens. Nem „játssza el” a szavak jelentését, csak közvetíti a tartalmat. Egy regény soraiban az üzenetet a betűk nem jelenítik meg, csak hordozzák. A semleges tipográfia az irodalmi, az informális, oktatási szövegekre jellemző. Van azonban látható tipográfia is, ami már grafikus elemként jelenik meg. A tervező olyan módon rendezi el a betűket és számokat, hogy azok magukért beszélnek, utalnak az üzenetre. A tervező a tipográfia eszközeivel erősíti, támogatja a mondanivalót. Ez a grafikus tipográfia a művészi kifejezés egyik eszköze, plakátokon, magazinokban szerepel. Egyazon kiadványban mindkét megközelítés alkalmazható: pl. egy magazin borítóján a művészi design grafikus tipográfiát igényel, de a cikkek megjelenése visszafogott, semleges.

Amikor a betűt grafikai elemként használjuk, akkor átlényegül. Formája, vizuális kifejezőereje lesz, látványossá válik. Ilyenkor teljesen más szabályok vonatkoznak a betűkre, vagy egészen kilépnek a szabályok korlátai alól.

Ha például a betűt vagy a belőle formált szöveget grafikai elemként használjuk, akkor megengedhető kettőnél több, akár sok betűtípus használata is. Egyfajta kollázs alakul ki belőlük ebben az esetben. Amikor grafikai eszközként használjuk a betű torzítását, mert így kívánjuk kifejezőerejét fokozni, azt is megtehetjük. A tipográfia keretén belül, ahol a betű formája szent, mert abban a gondosan megtervezett formában tudja az általa hordozott tartalmat legjobban olvashatóvá tenni, sohasem szabad torzítani vagy más olyan dolgot tenni vele, amely alaptermészetével ellentétes. Például nem szabad a tipográfiában az európai kultúrákban használatos latin betűket egymás alá írni. De amikor nem tipográfiai, hanem grafikai eszközökké válnak, ha például olyasmit szeretnénk érzékeltetni, aminek a lényege pont a szabálytalanság, a hiba, akkor lehet, hogy megtehetjük ezt is. Mielőtt azonban úgy döntenénk, hogy most a betűt grafikai elemként használjuk és átlépjük a tipográfiai szabályok szigorú korlátait, tegyük föl magunknak a kérdést, hogy valóban látjuk-e a különbséget.

Ne szégyelljük bevallani, ha nem. A tartalom lényege, amelyet ki szeretnénk fejezni, gyakran benne van a szövegben, amelyet jól használhatóvá, áttekinthetővé, esztétikussá tudunk tenni a sokszáz éves hagyományokból felépült, megtanulható szabályok elsajátításával. A többi játék, amit kezeljünk a helyén, vagy bízzuk rá a grafikusra, aki jól tájékozódik a tipográfia és a grafika határán is.

44-45. ábra. Meddig tipográfia és honnantól grafika?

David Carson tervei

http://www.davidcarsondesign.com/

46. ábra. A betű, mint grafikai elem (Szóképek: Szikora Tibor alkotása)