Hogyan kezdjünk hozzá a kiadványtervezéshez?

Mikor hozzákezdünk a tervezéshez, eleve tudjuk, hogy milyen típusú kiadványt szeretnénk készíteni: plakátot, szórólapot, névjegyet, vagy könyvet. Sokszor a terjedelem, vagy a formátum is előre meghatározott adottság. De az is előfordul, hogy távolabbról indulunk. Át kell gondolnunk, pontosan milyen funkciókat szánunk a kiadványnak, hogyan lesz célszerű használni, kiknek fog szólni, mennyi szöveget és mennyi képet szeretnénk elhelyezni benne, vagy rajta. Ezeket átgondolva becsüljük meg, hogy mekkora lesz a terjedelem.

A nyomtatásban megvalósuló kiadványok előkészületei

A terjedelem és a funkció ismeretében most már biztosan meghatározhatjuk a kiadvány típusát. Ezen a ponton kell alaposan átgondolnunk, hogy milyen gazdasági lehetőségeink vannak. Mindezek tudatában kell döntenünk a kiadvány minőségéről és a példányszámról.

Amennyiben a kivitelezés meghaladja az irodai nyomtatás lehetőségeit, akkor egy nyomdát kell megbíznunk vele.

Nagyobb példányszámú nyomdai munkáknál a költségek legnagyobb részét a papír ára teszi ki. Ezért is és azért is, mert a pazarlás nem etikus, nagyon fontos, hogy a papírral gazdaságosan bánjunk, törekedjünk arra, hogy minél kevesebb legyen a hulladék. A papírkereskedők kérésre adnak, vagy küldenek papír mintákat, ezeket általában a nyomdákban is megtaláljuk. Érdemes alaposan átnézni őket, mert a papír minősége is nagyon fontos összetevője egy kiadvány megjelenésének.

Ismernünk kell a papírméreteket, amelyekkel a választott nyomda dolgozni tud, ismernünk kell a szabvány méreteket, hogy tudjuk azt, hogy a nyomdák mit rendelhetnek a kereskedőktől.

Fontos lehet, hogy a papírok a gépi gyártás miatt szálirányban merevebbek, míg a szálirányra merőlegesen hajlékonyabbak. Egy könyv kivitelezésénél a papír száliránya a gerinccel legyen párhuzamos, hogy szebb legyen a lapok esése. Ez különböző más kiadványok esetében is fontos lehet! A papírmennyiség kiszámításánál ezt is figyelembe kell venni.

Kisebb példányszám esetében a különféle műveletek és a szerszámhasználat ára képezi a nagyobb részt a kivitelezés árában.

Munkánkban alkalmazkodnunk kell a nyomdai és kötészeti technológiához. Ha bármelyik ponton elbizonytalanodunk az előkészületeknél, vegyük föl a kapcsolatot a nyomdával, minden kérdést tisztázzunk velük, mielőtt munkához látunk.

Azután később, menet közben is megbeszélhetünk velük minden fölmerülő problémát. Általában a nyomdákban szívesen veszik, ha kérdezünk, hiszen a kérdésekkel megelőzhetjük, hogy az anyagainkat hibásan adjuk át nekik, és az sokkal több kellemetlenséget okozna, mint néhány kérdés.

Szabványos papírméretek

Többféle szabványosított sorozat létezik a papírok formátumának meghatározására.

Ilyen például a „A” illetve „B” jelölésű sorozat.

Mindkét esetben1: √2 az oldalak aránya.

Az A/0-s papír mérete 841×1189 mm (ez a kiinduló méret, területe 1 m2). A kisebb alakokat A/1, A/2, A/3, A/4, A/5, A/6 stb. jelölik. A szám az ívrétet jelenti, vagyis azt, hogy hányadik felezéssel lehet megkapni az adott méretet. A hosszabbik oldal felezésével, és ha szükséges, lefelé történő kerekítéssel lehet kiszámolni a méreteket.

Az „A” sorozat minden tagjának az oldalaránya mindig azonos, sarkaik egy átlóra esnek. Két „A” alak közé esik a „B” sorozat egy-egy alakja.

A B/0-s papír mérete 1000×1414 mm. Ebből a kerekített, manapság használatos BB/0-s sorozat terjedt el, aminek kiinduló mérete 1000×1400 mm. Ez tartalmazza a 70×100 mm-es és 50×70 mm-es méreteket.

62. ábra. Az „A” és a „B” sorozat

Az „A” és „B” sorozatokból származtatott formátumok:

AN20 (mérete 210×237 mm)

Az „A” formátumból származtatott négyzetes (N) formátum, ahol az oldalak aránya 1:1,13. A 20-as szám mutatja a kapott ívek számát. A származtatás módja: az A/0 rövidebb oldalát néggyel osztjuk, a hosszabbik oldalát pedig öttel (841:4 = 210; 1189:5 = 237 mm). Így ennek a formátumnak az A/4-hez viszonyítva a szélessége azonos, viszont a magassága kisebb lesz.

AK40 (mérete 118×210 mm; Az AN20-nak a fele.)

Az „A” formátumból származtatott keskeny formátum, ahol az oldalak aránya 1:1,78. Magassága az A/5 méretével azonos, szélessége viszont kisebb. Az A/0-s ívből 40 darab AK40-es ív vágható ki.

BN20 (mérete 176×200 mm)

A B/1-es méretből származtatott formátum, amelynek négyzetes alakja van. Az oldalak aránya 1:1,13. A B/1 rövidebb oldalát néggyel, a hosszabbik oldalát öttel kell osztani (700:4 = 176; 1000:5 = 200). Összehasonlítva a B/5-ös mérettel (176×250 mm), a szélességük azonos, a BN20 magassága kisebb, mint a B/5-é.

BK40 (mérete 100×176 mm)

A BN20-nak a fele, az oldalak aránya 1:1,77. Keskeny formátum. Magassága a B/6-os mérettel egyezik meg (176 mm), szélessége azonban kisebb. A B/1-es ívből 40 darab BK40-es ívet lehet kivágni.

A Francia sorozat

Olyan szabványsorozat, amelynek az oldalaránya változó. A Fr/0 keskeny téglalap alakú (780×1040 mm; az oldalak aránya 1:1,33). A Fr/1 a hosszabbik oldal felezésével – mint második ívrét – már szélesebb (520×780 mm; az oldalak aránya 1:1,50). Ez a két oldalarány váltakozik a sorozat folytatásakor.

A „C” sorozat

Borítékméreteket tartalmaz, nem papíralakokat jelöl. A „C”-s sorozatszám az általuk befogadott „A”-s formátumot jelöli. C/6-os borítékba a négyrét hajtott A/4-es, vagyis A/6-os méretű levél fér el; C/5-ösbe a félbe hajtott A/4; C/4-esbe pedig hajtás nélküli A/4.

Hivatalos és üzleti levelezéshez csak LA/4-es – hosszú – borítékot szokás használni. Ebbe a borítékba egy A/4-es levélpapír fér bele, hosszanti hajtás nélkül, keresztben háromfelé hajtva.

A B BB C Fr 
Az alak jeleMéret mmAz alak jeleMéret mmAz alak jeleMéret mmAz alak jeleMéret mmAz alak jeleMéret mm
A/0841×1189B/01000×1414BB/01000×1400C/0917×1297Fr/0780×1040
A/1594×841B/1707×1000BB/1700×1000C/1648×917Fr /1520×780
A/2420×594B/2500×707BB/2500×700C/2458×648Fr /2390×520
A/3297×420B/3353×500BB/3350×500C/3324×458Fr /3260×390
A/4210×297B/4250×353BB/4250×350C/4229×324Fr /4195×260
A/5148×210B/5176×250BB/5175×250C/5162×229Fr /5130×195
A/6105×148B/6125×176BB/6125×175C/6114×162Fr /697×130
A/774×105B/788×125BB/787×125C/781×114Fr /765×97
A/852×74B/862×88BB/862×87C/857×81Fr /848×65

1. táblázat. Szabványos alakok jelei és méretei -1.

Címkék, jegyek esetében előfordulnak, eltérő arányú lapok. Származtatásuk a következőképpen alakul: a szabványos méretű lapok rövidebbik oldalát párhuzamosan 3, 4 vagy 8 egyenlő részre vágják ( 1/3 A/4: 99×210; 1/4 A/4: 74×210; 1/8 A/4: 37×210; 1/4 A/3: 105×297; 1/3 A/5: 70×148)

Az „RA” és „SRA” méreteket az ISO szabvány definiálja. SRA – „supplementaryrawformatA” jelentése kiegészítő nyers méret. Kicsit nagyobbak az „A” sorozatnál. Az ISO RA/0 felülete 1,05 m 2 , az ISO SRA/0 felülete pedig 1,15 m 2 .

RA SRA 
Az alak jeleMéret mmAz alak jeleMéret mm
RA/0860×1220SRA/0900×1280
RA/1610×860SRA /1640×900
RA/2430×610SRA /2450×640
RA/3305×430SRA /3320×450
RA/4215×305SRA /4225×320

2. táblázat. Szabványos alakok jelei és méretei -2.

A postai méreteket az ISO 269 és DIN 678 határozza meg az alábbi táblázat szerint:

Formátum/méret mm Bele illő szabvány lap
C/6114×162A/4 kétszer hajtva = A/6
DL110×220A/4 kétszer hajtva = 1/3 A/4
C6/C5114×229A/4 kétszer hajtva = 1/3 A/4
C/5162×229A/4 egyszer hajtva = A/5
C/4229×324A/4
C/3324×458A/3
B/6125×176C/6 boríték
B/5176×250C/5 boríték
B/4250×353C/4 boríték
E/4280×400B/4

3. táblázat. Szabványos postai méretek

Méretek és arányok

A kiadvány szépsége függ a jól megválasztott arányoktól. Egy kiadvány megjelenéséről az első benyomást az oldalarányok adják. (ld. A kompozícióról c. fejezet)

Vágott méret és a kifutós méret

A vágott méret a kiadvány végleges, kész mérete, mivel a nyomdában először történik a nyomás, teljes ívekre, majd a festék száradása és más munkafolyamatok után, attól függően, hogy milyen típusú kiadványról van szó, hajtogatják és körbevágják az anyagot. Így alakul ki a végleges méret. Amikor a nyomdában megrendelünk valamit, ezt a méretet kell megadnunk.

A kifutós méret pedig a kifutóval (bleed) megnövelt vágott méret. A kifutóra a vágás kisebb-nagyobb pontatlansága miatt van szükség.

63. ábra. A kifutós-, a vágott- és a tükörméret

A tükör méret

Egy oldal tervezésekor legtöbbször meghatározzuk a margó méretét.

Az oldalon a margókon belüli területet nevezzük tükörnek.

A hagyományos tipográfiában [10] az oldal legjellegzetesebb szerkezeti elemei a szedéstükör és a margók.

A modern stílusú oldalnak (ld. 2. lábjegyzet) is legtöbbször vannak margói, de ott a tartalom funkcionális elrendezéséből fog adódni a margó mérete és helyzete.

Az aranymetszés

Az aranymetszés egy nevezetes arányosság. Ahogyan azt a neve is tükrözi, a legszebb, legharmonikusabb arányosságnak tekintjük. Gyakran előfordul a természetben is és a művészetben is.

64. ábra. Orosz István: Csigabiga

http://mutermek.com/festeszet_grafika/orosz-istvan/

65-66. ábra. Az aranymetszés arányai szerint elmetszett szakasz és „aranytéglalap”

67. ábra. Csigavonal szerkesztése az aranymetszés arányai szerint

Ha egy szakaszt az aranymetszés arányai szerint elmetszünk, akkor az így kapott kisebbik rész úgy aránylik a nagyobb részhez, ahogyan a nagyobbik rész aránylik az egészhez.

Ezt az arányt numerikusan a Φ ≈ 1,618 értékkel fejezzük ki.

Az aranymetszés alkalmazása az oldalarányok meghatározásában és az oldalon szereplő grafikai és tipográfiai elemek méretének és elhelyezkedésének meghatározásában nagy valószínűséggel olyan eredményt ad, ami nem okoz csalódást.

68-70. ábra. Aranymetszeti tengely, aranymetszeti vonal, aranymetszeti pont

Az oldal aranymetszeti tengelyét, aranymetszeti vonalát, és aranymetszeti pontját is meghatározhatjuk. Az aranymetszeti pontok megszerkesztésekor a sík legexponáltabb pontjai határozhatók meg, de a vonalon is az aranymetszeti pont a legfeszültebb.

Szimmetrikus és aszimmetrikus megoldásokhoz egyaránt alkalmazhatók az arányszámok, az utóbbinál még látványosabbak lehetnek ezek a megoldások. Például ha az egyes grafikai elemek az aranymetszés szabályai szerint helyezkednek el egy felületen, akkor egymáshoz képest összehangoltnak tűnnek.

A Fibonacci-számsor is jól alkalmazható a tipográfiai tervezésben, mert az aranymetszéssel szoros rokonságot mutat. A sorozatot úgy képezzük, hogy az első szám az 1, majd a következő tag mindig az előző kettő összege: 1, 1, 2, 3, 5, 8, 13, 21, 34, 55, 89, 144, 233, 377, 610, stb. Ha a szomszédos számértékeket – a nagyobbat a kisebbel – elosztjuk, közelítőleg a Φ értéket kapjuk. Minél nagyobb a tagok számértéke, a hányados annál jobban közelít a Φ-hez.

Az iniciálék, címek, lábjegyzetek betűmérete szintén meghatározható az aranymetszet szabályai alapján (pl. ha a lábjegyzet betűméretét 3 egységnyire, azaz 6 pontosra vesszük, akkor a kenyérszöveg betűmérete 5 egységre véve 10 pontra jön ki, így az iniciálé mérete 8 egységgel számolva 18 pontos lehet.) 
Ha a szedéstükör szélessége 3 egységnyi széles, magassága 5 egység lehet. Valamint a margóarány meghatározásakor is segíthetnek Fibonacci arányszámai.

Aranymetszés-kalkulátor:

http://www.radovleugel.com/golden-ratio-calculator

Összefoglalva, ezek az arányok vonatkozhatnak egy vonal felosztására, nyomással fedett, valamint üresen hagyott területek egymáshoz való viszonyára, vagy a margók egymáshoz való viszonyára. Megkereshetjük a segítségével egy oldal leghangsúlyosabb pontját, meghatározhatjuk a különféle funkcióval bíró szövegrészek betűméretét, a fennálló hierarchiának megfelelően.

Fontos megjegyezni, hogy ez az arányossági szabályrendszer nem merev kikötés, hanem mankó a tervezés során! A kiadvány jellege, célja nagyban befolyásolja a szabály alkalmazhatóságát. Bizonytalanság esetén kontroll vagy segítő lehet.

Nemes hagyományok

J. A. Van de Graf felfedezett egy szerkesztési módot az oldal és az oldalpár átlóinak segítségével, amellyel bizonyos méret és aránybéli tulajdonságok mindig ugyanúgy alakulnak.

A szedéstükör és az a lap, amelyen létrehozzák azonos oldalarányú. A belső margó mértékének a kétszerese lesz a külső margó és a felső margó mértékének a kétszerese lesz az alsó margó. Ez minden esetben igaz, akármilyen méretű és formájú lapot veszünk alapul.

Ugyanerre az eredményre jutunk, ha az oldalt vízszintesen is és függőlegesen is 9 részre osztjuk. Felül és belül egy-egy részt hagyunk a belső és a felső margó számára, kettőt-kettőt pedig a külső és az alsó margó számára. Ezt a módszert Raúl Rosarivo dolgozta ki, Gutenberg munkáit tanulmányozva. Számítógépen, a kiadványtervező programokban dolgozva ez azért is nagyon hasznos, mert könnyebben tudunk számértékek segítségével kialakítani egy segédvonal rendszert, amellyel meghatározhatjuk a tükör elhelyezkedését, mint szerkesztéssel.

71. ábra. Átlós szerkesztés, illetve a kilences osztás elve az oldalon

Azonos az eredmény a különböző szerkesztés ellenére

(J. A. Van de Graaf, RaúlRosarivo)

Jan Tschichold pedig rátalált arra a szabályosságra, hogy, ha az oldalak aránya 2:3, akkor ugyanezekkel a szerkesztési elvekkel olyan szedéstükröt hozunk létre, amelynek a magassága pontosan megegyezik az oldal szélességével.

Ezt isteni aránynak is nevezik a nyomdászatban.

72. kép. Az isteni arány szerkesztése Jan Tschichold nyomán

A klasszikus stílus ma

Természetesen más oldalarányokat is használhatunk, hiszen ezzel a szép geometriai módszerrel elég széles margókat határozunk meg, ami egyébként eleganciát és gondos kidolgozást sugall. Egy kicsivel keskenyebb margó komoly tartalmat sejtet.

Legyünk körültekintőek, mert a túl keskeny margó az olcsóság érzetét kelti, a túlzottan széles margót hivalkodónak érezzük. (Virágvölgyi)

Amint látjuk, a hagyományok szerint a belső margó mindig kisebb, mint a külső. Így az oldalpár szimmetrikusan elhelyezkedő szedéstükreit összetartozónak érezzük, az oldalpár egy egységet alkot. Az alsó margónak pedig nagyobbnak kell lennie, mint a felsőnek. Ez azért is van így, mert a sík kompozíció optikai közepe följebb van, mint a geometriai közép (ld. A kompozícióról c. fejezetet).

73-76. ábra. Példák klasszikus margóarányokra

77. ábra. Agathias: De bello Gothorum

http://www.corvina.oszk.hu/corvinas-html/hub1codlat413.htm

(1483-1484 körül. Nápoly, Pergamen) Beatrix királyné könyvtárának darabja

78. ábra. A lovagrend c. könyv, William Morris munkája

Érdekessége, hogy pergamenre nyomtatták

79. ábra. Morus Tamás Utópiája William Morris tipográfiájával

http://www.libraries.uc.edu/libraries/arb/exhibits/William%20Morris/kelmscott_images.html

A margón a piros szövegrészek összefoglalják a főszöveg tartalmát.

A régi könyvek széles margója gazdag díszítést is lehetővé tett. A régi kódexekben, vagy később is volt erre példa. Ma kevesebb példa akad, de használják a margót marginális szövegek elhelyezésére, vagy kisebb ábrák is helyet kaphatnak itt. A hagyományos stílus megengedi ezt is.

A mai kiadványok tervezésénél előfordul, hogy a tervezők bizonyos elemeket megőriznek a stílus jegyei közül, másoknál pedig eltérnek tőle. Például hagyományos szövegtükörrel terveznek, és a képeket attól teljesen függetlenül helyezik el, kiengedik a margóra, vagy kifutóra hagyják őket. Vagy például a törzsszöveg végigfut a hagyományos tükörben, és más funkciójú, például magyarázó szövegek, vagy képaláírások kerülnek a margóra. Ezeket a kisebb szövegeket, vagy akár képeket úgy is elhelyezhetik, hogy nem csak a margón foglalnak helyet, hanem részben a törzsszövegbe, vagyis a szövegtükörbe is belenyúlnak. Ezekkel az egyéni elképzelésekkel megbomlanak a klasszikus arányok. A látványba az ilyen arányváltozásokat be kell kalkulálni, amikor a margókat meghatározzuk. Erre nem nagyon van mankó, csak a szemünkre hagyatkozhatunk. Ezért, ha nem vagyunk biztosak a dolgunkban, inkább maradjunk a biztos keretek között és a kifinomult arányérzéket és rutint igénylő feladatokat bízzuk a szakavatott tervezőkre.

Hasábok

A szedéstükröt meg is oszthatjuk, használhatunk kettő, vagy több hasábot is. Erre szintén bőven találunk példát a régi nyomatokon is. Például Gutenberg korszakalkotó 42 soros Bibliája is két hasábos szedéstükröt tartalmaz. A margók arányai azonban a hagyományos mértékhez igazodtak (ld. A Tipográfiáról c. fejezetben is).

80. ábra. Egy oldal Guttenberg 42 soros Bibliájából, amelyet az első nyomtatott könyvként tartunk számon

http://tesourobibliografico.wordpress.com/2011/04/28/biblia-de-42-linhas-de-gutenberg-disponivel-on-line/

A hagyományostól eltérő képet ad már az is, ha a szedéstükör arányait és elhelyezését megváltoztatjuk, ha eltérünk a klasszikus arányoktól.

A tartalom ismeretében dönthetünk több hasábos elrendezés mellett is. Fontoljuk meg, hogy a választott formátumhoz mekkora lesz az ideális sorhossz és sortávolság és így hány hasábban érdemes gondolkodnunk (ld. A tipográfiáról c. fejezetben, Sortávolság, sorhossz).

Nagyobb méretű kiadványokban jobb több hasábba tördelni a szöveget, hogy a sorok ne legyenek túl hosszúak.

Ha nem a hagyományos arányokhoz tartjuk magunkat, hanem egyéni, modern megoldásokat szeretnénk, magából a szövegből és az oldalon elhelyezni kívánt többi elemből kell kiindulnunk.

Tisztában kell lennünk a szöveg terjedelmével, a képek méretével, azzal, hogy mekkora méretben szeretnénk közölni őket. Ezek az információk nagyon sokat nyomnak a latban, már akkor, amikor a terjedelmet megpróbáljuk megbecsülni. Formai szempontból nagyon fontos, hogy jól megismerjük a szöveg tartalmát és tisztában legyünk azzal is, hogy kinek fog szólni a kiadvány.

Ezek alapján alakíthatjuk ki a megfelelő számú hasábot az oldalon és megszabhatjuk, hogy milyen rendszer szerint fogjuk elhelyezni a képeket.

A margók ebben az esetben legutoljára, vagy a rendszer többi elemével együtt organikusan alakulhatnak ki. A hasábok száma és az, hogy azonos, vagy nem azonos méretűek, szimmetrikus, vagy aszimmetrikus rendszert is kijelölhetnek.

Tervezés modulhálóval

A modern oldaltervezés kedvelt és célszerű eszköze a modulháló. Ez egy olyan függőleges és vízszintes segédvonalakból összeállított funkcionális háló, amelyre felépíthetjük az oldalt.

A háló mezők és csatornák (mezők közötti térközök) rendszeréből áll. Így meghatározhatók a méretek és az arányok, valamint az elemek elhelyezése.

A rácsnak megfelelően méretezett képek és szövegdobozok elhelyezése a modulhálós rendszeren belül viszonylag szabad és változatos lehet. A méretek precízen a segédrácshoz igazodnak, és az oldal felépítésekor rendezett kompozíció jön létre.

Modulhálót akkor érdemes használnunk, ha éppen ezt a rendezettséget szeretnénk sugallni, akár egyetlen oldalon is.

Modern stílusban tervezett könyv, vagy folyóirat tervezésekor egy pontosan felépített modulrács elengedhetetlen. És egyszerűbb több oldalas kiadványoknál is hasznos.

Egy megfelelő modulháló elkészítése után, az információt be kell illeszteni az adott helyekre. Ha a modulhálót következetesen használjuk, akkor az információ logikusan felépített és a kiadvány áttekinthető lesz. A következetesség rendet, ismétlődést, és az egység érvényesülésének hátterét teremti meg.

Alap modulháló felépítése:

A modulháló szegmenseket alkot és a benne elhelyezhető elemek számára pozicionálási lehetőségeket nyújt.
A modulokat csatornák választják el egymástól.

Ebben a példában nem szerepelnek margók.

81. ábra. Alap modulháló Adobe InDesign CS5 mesteroldalán kialakítva

82. ábra. Az alkalmazott modulok kijelölése

83. ábra. A modulok hatása szövegfoltként

A modulháló kialakítása

A modulháló készítésekor az első lépés hogy meg kell határoznunk azt a minimális margót, amely mindenképpen szükséges.

A nyomdai műveletek során (nyomtatás, kötés, vágás) szükség lehet valamennyi helyre a lap szélén. Erre olyankor fokozottan figyeljünk, amikor a nyomtatás a végleges méretű papírra történik, tehát a nyomást nem követi a vágás. Ilyenkor a végleges méreten belül van szükség arra, hogy a nyomtató, vagy nyomdagép számára a papír megfogásához és továbbításához szükséges hely üresen maradjon.

Ha a nyomást a vágás követi, akkor, ahogy már korábban itt szó volt róla (ld. ebben a fejezetben, Vágott méret és kifutós méret c. részben), számítani kell akár milliméternyi csúszásra a vágásnál, mert ez előfordulhat.

A szöveges részek pedig a technikai meghatározottságtól függetlenül is igényelnek valamekkora margót, kellemetlen volna olvasni, ha a szöveg teljesen a lap széléig kifutna. Tehát, ha nem éppen ennek a kellemetlen érzésnek a felkeltése a művészi szándékunk, akkor számoljunk minimális margóval a szövegek miatt is.

Nem utolsó sorban, egy több oldalas kiadvány, például egy könyv esetében, gondolnunk kell arra is, hogy a kötés miatt, a lapok hajlása szintén igényel egy kis helyet, hogy optikailag mindig egész maradjon az oldal képe.

Az így meghatározott minimális margón belül létrejön a teljes modulháló mérete és alakja. Ezen belül fejleszthető az oldal struktúrája. Egyszerű feladatokhoz, amelyekben kevés a szöveg, egy alap modulháló is alkalmas.

A főszöveg kitölti a vázrendszer erre kijelölt moduljait, más szövegrészek egy-egy modulon belül, annak valamelyik sarkához állíthatók, különféle sorzárással, így kellemes üres terek alakulnak ki a felületen, ami oldja a váz merevségét.

A margókat csak a rács pontos kialakítása után lehet véglegesíteni.

A háló létrehozása megkönnyíti a döntést méretekről, arányokról, elhelyezésről.

A nyomott és nyomatlan felületek aránya ennél a tervezési módnál is fontosak, ezért nem szükséges minden modult kitölteni.

A modulháló véglegesítése

A szöveg kívánt formai tulajdonságait szem előtt tartva építhető fel a végleges tipográfiai modulháló. A modulháló véglegesítéséhez meg kell tervezni a szöveg pontos paramétereit.

Meghatározzuk a betűtípust, a betűméretet, a sortávolságot, a sorok hosszát, a sorzárást, ezzel a szövegtömbök formáját, méretét és tónusát. A képek helyét és méretét is meghatározzuk. Egy alapháló segítséget nyújt a tervezésnek ebben a szakaszában, de az alakuló layout-hoz hozzá kell igazítani a rácsot. Különösen a szöveg pontos beállítása okozhat eltérést a rács kezdeti beállításától, mert a modulrács akkor pontos, ha az összefüggő szövegfolt is kitölti a tetejétől az aljáig, vagyis a rács pontatlansága miatt nem marad fölül és alul több-kevesebb üres hely. Így lehet pontos optikai hatásokkal tervezni.

A tervezés során a rácsot többször is korrigálhatjuk.

Amikor már biztosan kialakult minden méret és többet már nem kívánunk változtatni rajta, akkor létrehozhatjuk a rácsot a mesteroldalon (pl. az InDesign-ban) és hozzá lehet kezdeni a tördeléshez.

Ha sok a szöveg és kevés más elem helyezhető el az oldalon, akkor egy minimális struktúrával felépített háló elegendő a címek és a szövegek elhelyezésére szánt hasábok elhelyezésével.

Ha a tördelési terv más elemeket is tartalmaz a szöveg mellett, akkor ez a háló bővíthető, lényeges változtatások nélkül.

84. ábra. Minimális struktúra, címek és szöveghasábok elhelyezésére

85. ábra. A minimális struktúra bővített változata

86. ábra. A minimális struktúrából származtatott újabb hálóterv

Kérdések, feladatok:

  1. Mutassa be ábrán és magyarázza el, hogy egy hirdetés tervezésekor, mi mindenre alkalmazható az aranymetszés!

  2. Mi a kifutó szerepe a nyomdaiparban? Mekkora a lehetséges mértéke?

  3. Egy B/3-as ív hány B/5 oldal?

  4. Hogyan alakul ki a margó, ha hagyományos stílusban tervezünk, és hogyan akkor, ha modern stílusban gondolkodunk?

  5. Mutasson be legalább két megoldást hagyományos stílusban a szövegtükör (illetve a margók megszerkesztésére!



[10] Váradi Judit: A tipográfiáról c. fejezetében is ír arról, hogy a hagyományos és a modern tipográfiai stílus fogalmát Suzanne West: Stílusgyakorlatok c. munkájából vettük át.