7. fejezet - Az infografikáról

Tartalom

Miért fontos a jó grafika a tudománykommunikációban?
Az infografikák rövid története
Az infografikák típusai
Adatvizualizáció
Folyamat- vagy magyarázó ábra
Térkép
Összetett infografikák
Jelen és jövő… Interaktív grafikák, 3D grafikák, infovideók
Egy kis művészet
Irodalom


Mi is az infografika?

(Péntek Csilla)

Az infografika napjainkban igen népszerű fogalommá vált, de nem könnyű definiálni, mivel mindenki mást ért alatta. Van, aki már egy egyszerű diagramot is infografikának tart, míg mások csak a bonyolult, összetett ábrákat sorolják ide. De mit is takar ez a fogalom?

Az infografikának az a célja, hogy valamilyen információt a vizualitás nyelvére fordítson le és így segítse annak befogadását. Ez az információ lehet egy folyamat magyarázata, számadatok átadása, rávilágítás egy összefüggésre, egy párhuzamra vagy egy ellentmondásra, tendenciák bemutatása stb. A kiemelés, csoportosítás, szelektálás eszközeivel a lényegre világít rá, egyszerűsít, magyaráz. Jól előkészített, érthető információt ad át az olvasónak, amit folyószövegben talán sokkal bonyolultabb lenne megérteni. (Péntek, 2012)

Az infovizualizáció funkcionális művészet, akkor éri el a célját, ha egyszerre precíz és szép. Célja nem(csak) a szem gyönyörködtetése, hanem hogy mélyebbre láttasson egy adathalmazban. Az analizálás, kommunikáció és megértetés eszköze. (Cairo, 2012)

Miért fontos a jó grafika a tudománykommunikációban?

Ha valaki ismeretterjesztéssel foglalkozik, valószínűleg egyértelmű számára a válasz: ha valami szép, az vonzóbb és felkelti a figyelmet. Az emberek a szépet érdekesnek találják, megnézik, meg akarják ismerni és így az ismeretterjesztő eléri a célját.

De mi a helyzet a tudományos ábrákkal? Természettudományos körökben gyakori az a szemlélet, hogy ha valami túl színes, ha valamiben túl sok a kép, a design, akkor a készítő valami tartalmi hiányosságot akar eltakarni. Érdemes ezt a nézőpontot megfordítani. Ha van egy kutatás, amibe a kutató hónapokat, esetleg éveket ölt bele, akkor az eredmény megérdemel annyit, hogy igényesen legyen előadva, illusztrálva. Meg kell találni az egyensúlyt. Nem jó, ha egy érdekes előadás közben az vonja el a hallgatóság figyelmét, milyen szedett-vedett az ábra vagy ha mindenki azt próbálja megfejteni, hogy egyes nyilak, jelölések miért ilyenek, mások meg miért olyanok, amikor látszólag ugyanaz a funkciójuk. Egy jó ábratípus megtalálása nem könnyű. Időt kell szánni arra, hogy ráleljünk a megfelelő formára, hiszen lehet, hogy ugyanaz az adathalmaz az egyik ábrán teljesen világosan értelmezhető, míg egy másikon semmit sem látunk az eredményekből. (Cairo, 2012)

1. ábra: Alberto Cairo: Egy adatsor többféle grafikonon ábrázolva. (Cairo, 2012) Míg az első ábrán alig látjuk az adatok közti különbségeket, addig a színek használatával egyértelművé válnak az eltérések.

Egy jó infografikához egyszerre kell egy kicsit „tudósnak”, grafikusnak és újságírónak lenni. Tudósnak, mert ismerni kell a témát, amit át akarunk adni, és még ha nem is a legkisebb részletekig, de fontos, hogy értsük, mit akarunk elmagyarázni. Grafikusnak, hiszen meg kell találni a megfelelő formát, külsőt az ábránknak, hogy az megfelelően betölthesse a funkcióját. És újságírónak, hiszen tudnunk kell a másik oldal fejével gondolkodni, tudnunk kell, hogy az olvasónak mik az ismeretei a témáról és amit mi ehhez hozzá akarunk tenni, azt a megfelelő formában kell tálalnunk. Ha ez a három egyensúlyban megvan, akkor szinte biztos, hogy jó grafikát fogunk készíteni. (Cairo, 2012)