Folyamat- vagy magyarázó ábra

A legkorábbi infografikák között is szép számmal találunk olyanokat, amelyek a világ működését próbálták valahogyan leképezni, magyarázni.

Ma sem kell messzire mennünk, hogy infografikákra bukkanjunk. Infografikák segítenek eligazodni a repülőtereken, magyarázzák, hogyan kell összerakni egy új háztartási gépet vagy éppen egy kinder-figurát, KRESZ-vizsgára készülve infografikák mutatják be a tankönyvben, hogyan működik a motor. Számos egyéb példát is hozhatnánk a körülöttünk levő világból, amelyek mind grafikusan jelenítik meg környezetünk kisebb-nagyobb szeletének működését.

A magyarázó ábrák lehetnek egészen egyszerűek, de összetett, sok elemet tartalmazó bonyolult grafikák is. A folyamat- vagy magyarázó ábrákat a legtöbb tudományterület ismeri és rutinszerűen használja. Ilyenek azok az egyszerű vagy összetettebb grafikák, amelyek valamilyen elmélet megértését segítik, vagy egy műszer összeállítását, egy mérés elrendezését mutatják be. De ilyenek egy folyamat lépéseit magyarázó grafikák is.

25-26. ábra. Tudományos magyarázó grafikák: geofizikai mérés elrendezése, illetve a citromsav-ciklus folyamatábrája. (Müller, 2006; Berend, 2006)

Ezeknél a grafikáknál kiemelten fontos, hogy pontosan ismerjük az ábrázolni kívánt jelenség részleteit, a folyamat lépéseit, illetve az, hogy megtaláljuk a helyes mértéket, vagyis csak annyi információt tegyünk az ábrára, ami valóban segíti a folyamat megértését. Az ilyen ábrák gyakran élnek egyszerűsítéssel, szimbólumokkal, piktogramokkal, melyek mind a megértést segítik. Fontos azonban, hogy mindig világos legyen, az egyes színeknek, jeleknek mi a funkciója. 
Bizonyos esetekben érdekes lehet a precíz méretarány, míg máskor, ha csak a folyamat a fontos, erre nem kell figyelni. Az arányokat szükség esetén az olvasóval is közölni kell, akár skálával, méretaránnyal vagy egyéb jelzéssel, például egy összehasonlítással. (Például ez egy emberi hajszálnál ennyiszer vastagabb szál, vagy ennek az állatnak a tömege annyi másikénak felel meg. Lásd 15. ábra!) Ugyanez igaz az irányokra, a metszetek, nagyítások helyére is (vagyis, ha egy képből kiemelünk egy részletet, lásd 16. ábra). Egy magyarázó ábránál előfordulhat, hogy a nézőpontot változtatni kell az ábrán belül, hogy minden irányból megvizsgálhassuk a grafika tárgyát. Sosem szabad azonban bizonytalanságban hagyni az olvasót, hogy mit is lát valójában. Ha egy folyamatot akarunk elmagyarázni, akkor tegyük minél világosabban, és ne nehezítsük a dolgot azzal, hogy a mi ábránk megértése is nehézséget okoz! (Tufte, 2006)

27. ábra. Arányokat összehasonlító infografika. Hány elefánt tömegének felel meg egy bálna tömege?

http://infosthetics.com/archives/2009/03/kingdom_of_the_blue_whale_facts_of_the_blue_whale_visualized.html

Szükség lehet arra is, hogy megmutassuk, az általunk elemzett részlet hogyan illeszkedik valamilyen nagyobb egészbe. Ábrától, témától függ, hogy ez a nagyobb egész mennyire legyen részletes, vagy elég csak stilizáltan jelölni azt.

28. ábra. Egy mérésnél fontos lehet tudni, hogy az egyes pontok hol helyezkednek el a teljes vizsgált területen. (Péntek, 2011)