Térkép

Bár a térképészet külön tudományág, mégsem feledkezhetünk meg róla, ha infografikáról van szó. A térkép, ha úgy vesszük, az adatvizualizáció egyik speciális formája.

A mai embernek a térkép a mindennapjai részét képezi. Kicsi korunktól körülvesznek minket a térképek, így általában nem idegenkedünk az ilyen jellegű információktól. De mi is valójában a térkép? A precíz definíció szerint: a térkép a Földön vagy más égitesten, a világűrben található jelenségek és tényállások méretarány szerint kicsinyített, magyarázó, alaprajzszerű ábrázolása a síkban. (Zentai, 2012)

Tartalmuk szerint a térképeket két nagy csoportba sorolhatjuk: általános térképek, illetve tematikus térképek. Az általános térképek tájékozódási céllal készülnek és a méretarányuk dönti el, hogy műszaki, topográfiai vagy földrajzi térképről beszélünk-e.

Az infografikák szempontjából azonban főleg a tematikus térképek érdekesek. Ilyen térképeken ábrázolhatunk bármilyen jelenséget, aminek fontos a földrajzi elhelyezkedése. Ezeknek a térképeknek az alapja általában egy általános topográfiai térkép, amelynek célja, hogy az ábrázolt tartalom földrajzilag elhelyezhető legyen. Erre épül az egyéb ábrázolt információtartalom.

Ezek a tematikus térképek lehetnek kvalitatívak, vagyis minőséget ábrázoló térképek, mint például a földtani térképek. Vagy kvantitatív, azaz egyes mennyiségeket szemléltető térképek, amik valaminek a nagyságát, tömegét, értékét fejezik ki, mint például a meteorológiai csapadéktérképek. Ha a tematikus térkép statikus, akkor az adott időpillanatra vonatkozó adatokat mutatja, pl. egy adott napon leesett csapadék átlagmennyiségét, míg a dinamikus térképek az ábrázolt elemek időbeli vagy térbeli változását ábrázolják. A meteorológiai példánál a frontok haladása ábrázolható ilyen dinamikus térképen, de például egy faj vándorlása az ökológiai térképek esetén hasonlóan jó példa.

A tematikus térképek ábrázolhatnak egy vagy több témát. Eszerint beszélhetünk analitikus térképről, amely egy témát dolgoz fel, mint például egy faj magyarországi elterjedését mutató térkép. A komplex térkép már több témát feldolgoz, de ezek között nincs szoros kapcsolat. Például ilyen egy légszennyezettségi térkép, amin láthatjuk a települések úthálózatát, közlekedési hálózatát. Végül beszélhetünk szintetikus térképekről, amelyek szintén több témát dolgoznak fel, de ezek között szoros összefüggés van. Ilyenek például az olyan mezőgazdasági térképek, ahol egyszerre ábrázolják a gazdasági, talajtani, klimatológiai hatásokat. (Zentai, 2012)

29-36. ábra. A tematikus térképek ábrázolási módszerei ( http://mercator.elte.hu/~deszter/mapinfogyak/temtrk.html )

A térképre szánt információkat mindig meg kell válogatni aszerint, hogy a térkép befogadóképessége mit bír el.

Az adattérképeknél az az egyik legnagyobb kihívás, hogy a különböző rétegeken levő információkat hogyan lehet egy ábrába összeszerkeszteni, hiszen figyelni kell a léptékre, az arányokra, a színekre, a jelölésekre, illetve arra is, hogy az egyes rétegek egyértelműen értelmezhetőek legyenek az olvasó számára.

Itt is el kell különíteni a professzionális, illetve az ismeretterjesztő térképeket. Hiszen egy ismeretterjesztő térképen több magyarázatot, piktogramot, színt, esetleg szöveget kell használni.

Térképeknél mindig fontos elem a jelmagyarázat, a méretarány, a tájolás. Ezek nélkül munkánk bármilyen szép és igényes, nem lesz precíz, vagy éppenséggel érthetetlen lesz.

Bár kissé kilóg az eddigi térképek közül, mégis itt kell megemlíteni az olyan „térképeket”, ahol nem a földfelszín az alap, hanem például az emberi test vagy bármilyen anyag, felület. A különböző képalkotási eljárások, mint például a CT – szintén adatvizualizációk, annak minden fontos szabályának betartásával.

37. ábra. CT-felvétel egy rákos szervezetről, a színek használatával egyértelműen kiugranak a beteg területek ( http://egeszseg.origo.hu/cikk/0746/668793/20071115_petct_vizsgalat_daganatos_elvaltozas_oep_1.htm )