8. fejezet - Infografika a gyakorlatban

Tartalom

I. Az infografika-készítés céljának tisztázása
II. A célcsoport kiválasztása
III. Az infografika megjelenési helyének és jellegének kiválasztása
IV. Az infografika készítőjének kiválasztása
V. A közölni szándékozott információ/kutatás kiválasztása, egyszerűsítése
VI. Az infografika formájának kiválasztása
VII. Az infografika megtervezése
1. Az ötlet
2. Az infografika tartalmi felépítése
VIII. Az infografika vizuális megjelenésének tervezése
IX. Az infografika elkészítése
X. Az infografika ellenőrzése
XI. Az infografika véglegesítése, publikálás, visszacsatolás követése
Irodalom
Ábrák

(Zsupponits Anett)

Ebben a fejezetben részletes gyakorlati útmutató segítségével válik az adathalmazból egységes üzenetet közvetítő információ. A jegyzet alapvetően elméleti és gyakorlati részekből épül fel. Először mindig az adott rész általános jellemzőiről lesz szó, majd az abban foglaltak ugyanazon a példán keresztül a gyakorlatban is megjelennek. Milyen szempontokat kell figyelembe venni a kutatás eredményeinek egyszerűsítése és rendszerezése során, milyen vizuális rendszerek (grafikai elemek, színek, formák) valamint tipográfiai szabályok vonatkoznak rá? Mit jelent számunkra az infografika, mitől és hogyan működik az információátadásnak e formája a gyakorlatban?

Az aranyhal átlagosan 9 percig képes figyelni, ez az érték az embernél 2012-ben átlagosan 8 másodperc volt (forrás: statisticbrain.com ). Ennyi idő áll rendelkezésre a figyelem felkeltésére és az érdeklődés fenntartására. Az infografika egyszerű, gyorsan értelmezhető szimbólumokkal adja át az információk esszenciáját, így a célközönségnek nem szükséges hosszú értekezéseket és bonyolult táblázatokat böngésznie, egyszerűsítve kapja kézhez azt az adathalmazt, amit amúgy kevesek olvasnának el idő vagy megfelelő érdeklődés hiányában.

Az infografika szerepe

A jó infografika jellemzői

A jegyzet fő témája a vizualizáció. Ez a fejezet is erre fókuszál, a tervezőgrafikus tapasztalatai alapján. Az infografika-készítés folyamata azonban mindig információgyűjtéssel, a gondolatok összesítésével és rendszerezésével kezdődik, még akkor is, ha a vizualizálni kívánt anyag már rendelkezésre áll. Fontos minden olyan részlet tisztázása, ami segíti a hatékony üzenetátadást. A munkáját bemutatni kívánó kutató fejében számtalan kérdés merülhet fel. Miért szeretném publikálni az eredményeimet, mit szeretnék elérni a kutatásom közzétételével? Állást szeretnék vagy támogatást egy újabb kísérlethez? Vajon ismerem azokat, akiknek a kutatásomat szánom, tudom, honnan tájékozódnak, mit olvasnak, kikre hallgatnak, hogyan hozzák a döntéseiket? Ismerem azokat a platformokat, ahol az infografika megjelenhet? Egy előadás keretében magam vetítsem le az eredményeimet élő kommentárral, vagy inkább interaktív és mozgó animációval az interneten tegyem elérhetővé? Egyáltalán az infografika az az eszköz, amivel kommunikálhatok?

A legjobb, ha a kutató dilemmájával egy tudománykommunikációs szakemberhez fordul, aki válaszokat ad kérdéseire, és ha a feladat megkívánja, egy tervezőgrafikus bevonásával oldja meg a problémát. Az optimális az, ha a megbízó (a kutató), a tudománykommunikációs szakember és a kreatív szakember közösen dolgozik. Jegyzetünkben – leegyszerűsítve – ők hárman vesznek részt a folyamatban.

A sikeres munka és hosszú távú együttműködés alapfeltétele többek között a pontos megbízás, azaz a briefing. „A briefing az a dokumentum, amelyben a megbízó tájékoztatja a tudománykommunikációs szakembert az általa megrendelendő munka paramétereiről, a munkához szükséges információkról, amely az elvégzett munka kiértékelésekor, elfogadásakor az értékelés viszonyítási alapjaként működik.” (forrás: maksz.com )

A briefkészítést szóbeli beszélgetés előzze meg, de a megbízás mindig írásban történjen, hiszen „a szó elszáll, az írás megmarad”, és így hivatkozhat rá mindhárom fél. A megbízás elkészítésének időszakában fontos a folyamatos kommunikáció a felek között, így kiküszöbölhetők a félreértések.

A jó brief tömör, részleteket csak a mellékletben közöl, egyértelmű, világos, szakzsargontól mentes.

Az infografika készítés folyamata

  1. Az infografika-készítés céljának tisztázása

  2. A célcsoport kiválasztása

  3. Az infografika megjelenési helyének és jellegének kiválasztása

  4. Az infografika készítőjének kiválasztása

  5. A közölni szándékozott információ/kutatás kiválasztása, egyszerűsítése (a témagazdával közösen)

  6. Az infografika formájának kiválasztása

  7. Az infografika megtervezése

  8. Az infografika vizuális megjelenésének tervezése

  9. Az infografika elkészítése

  10. Az infografika ellenőrzése

  11. Az infografika véglegesítése, publikálás, visszacsatolás követése

Jegyzetünkben feltételezzük, hogy a kutató megbízást ad a kommunikációs szakértőnek, aki az elkészült brief alapján a kommunikációs tervbe az infografikát is szeretné beépíteni, aminek elkészítését grafikusra bízza. Hármójuk közös munkáját mutatja be ez a fejezet. Íme a megbízás összefoglalója, amivel a kutató felkereste a tudománykommunikációs szakértőt.

IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII

A példamegbízás

A megbízó hónapokig tartó terepkísérletek és alapos elemzés után szeretné a nagyközönség elé tárni, hogyan függ össze az emlősök kültakarójának mintázata azok parazitavonzó képességével. Szakmai körökben már ismertek a polarizációval kapcsolatos elméletei, vagyis az, milyen szerepet játszik a fényvisszaverődés a vérszívó paraziták egyes felületekhez való vonzódásában.

Ezúttal tágabb közönségnek szeretné bemutatni kutatási eredményeit, azoknak az állattenyésztőknek, állattartóknak, illetve állatbarátoknak, akik nem értenek ugyan a polarizáció vizsgálati módszereihez, de szakmailag érdeklődnek minden olyan információ iránt, ami az állatok közérzetének, egészségének megtartását segíti.

A megbízó arra is számít, hogy egyes befektetői csoportok akár további kutatásokat is finanszíroznának a témában, aminek eredményeivel ők is hatékonyabban és nyereségesebben védekeznek az állatok betegségeit előidéző kórokozók ellen.

Munkáját több más témájú kutatás mellett egy állattenyésztőknek releváns szakmai lapban foglalhatja össze, illetve lehetőség van bizonyos befektetői közeg elérésére is, oly módon, hogy több publikációval együtt az ő eredményeit is becsatolnák egy célcsoportnak szánt hírlevélbe. Mivel nincs lehetőség kifejteni a részleteket, a legjobb megoldást egy infografika elkészítésében látja.

IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII

I. Az infografika-készítés céljának tisztázása

Pontosan tudni kell a választ arra, mit szeretne elérni a megrendelő, és ehhez miért az infografikán keresztül vezet az út. Példánkban alapvetés, hogy az infografika a legjobb megoldás, az életben azonban sok (ön)márkaépítési és kommunikációs stratégiai kérdést kell tisztázni ahhoz, hogy eljussanak idáig. A tudománykommunikációs szakembernek le kell ülnie a megbízóval, és sorra venni, kinél milyen hatást szeretne elérni, hogyan realizálódhat számára a kommunikáció „sikere”. A hatékony kommunikációt új megkeresésekben, felkérésekben, konferenciameghívásokban, konkrét állásajánlatban, ösztöndíj vagy támogatás formájában is mérheti. A lehetséges marketingstratégiai célok meghatározásának módszereire jegyzetünkben nem térünk ki.

IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII

A példamegbízásban

A példamegbízás célja:

  • állattenyésztőkhöz, szakmai érdeklődőkhöz információ eljuttatása, érdeklődés felkeltése;

  • potenciális befektetők, további kutatást támogatók figyelmének felkeltése;

  • tudományos újdonságok iránt érdeklődők tájékoztatása, a téma köztudatba helyezése.

IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII