VI. Az infografika formájának kiválasztása

Az infografika elméleti fejezetében több infografika forma is részletesen szerepelt. Gyakran nem könnyű az egyes típusok különválasztása, mert jelentős átfedéseket tartalmaznak, vagy egyik része a másiknak, például amikor egy összetett infografika eleme egy igényesen megtervezett adatvizualizáció.

Az Információ Gyönyörű Díj 2012-ben a következő gyakorlatban használt kategóriákat különböztette meg (forrás: informationisbeautifulawards.com ):

Az infografika használata a tudománykommunikációban

A tudományos szakemberek így írnak a tudománykommunikációról: „A tudománykommunikáció a tudomány eredményeinek bemutatását, népszerűsítését jelenti, a tudománykommunikáció része a kutatási eredmények közlése és megvitatása a tudományos közösséggel, de magában foglalja a tudományos ismeretterjesztést is, vagyis a kutatási eredmények közvetítését a laikus közönség felé. Napjainkra igen komoly távolság alakult ki a tudomány nyelve és a hétköznapi megértés szintje között. A tudományos eredmények közlése a tudós számára is fontos, hiszen ezzel személyes ismertségét és elismertségét is növelheti, előmozdíthatja további kutatásainak finanszírozását, továbbá ez az egyik alapja a kutatói utánpótlás képzésének.”

(forrás: Koren Kinga, Jurecska Laura, Várnagy-Tóth Zsombor, Vörös Judit: Innovatív tudománykommunikáció / tudományos poszterek készítése)

1. Tudományos poszter

A tudományos poszter a tudományos világban használatos kommunikációs forma, a nagyméretű, gyakran A/1-es posztert sok más kutatóéval együtt általában konferenciákon helyezik ki. A poszteren a tudományág képviselőjének kutatása szerepel, hosszabb szöveges értekezéseket, témaspecifikus képeket, ábrákat tartalmaz. Funkciójából és felépítéséből adódik, hogy hasonlít az infografikára, de annál sokkal részletesebb és mélyebb összefüggéseket ábrázolhat. A poszter célcsoportja legtöbbször az adott tudományos közegben jártas, megfelelő ismeretekkel rendelkezik a témában. Ebben a sűrű információs közegben hozzávetőlegesen 8 mp alatt dől el, hogy a befogadó melyik posztert olvassa tovább. Csak ennyi idő áll rendelkezésre, így a címnek, a kérdésfelvetésnek, valamint a konklúziónak mindig egyértelműen ki kell tűnnie. A tudományos poszteren minimális folyamatos szöveg szerepeljen, elég, ha pár soros látványos összefoglaló kelti fel a figyelmet, és a többi információt egy elvihető szórólapon, webcímet tartalmazó névjegykártyán, illetve pendrive-on kapja meg az érdeklődő, vagy e-mail-címét megadva pdf-ben küldik el számára a részleteket (1. ábra).

1. ábra. Dávid Molnár–Imre Oláh–Nádor Nagy: Spatiotemporal expression of microglia related antigens in the developing chicken central nervous system tudományos poszter

2. Egyszerű infografika

Ez a típus összegezve, egymás után rendszerbe szedve mutatja be a főbb összefüggéseket. A hosszú magyarázatok, bonyolult képletek és szakzsargon helyett minél általánosabb eszközökkel, piktogramokkal, szemléltető ábrákkal, diagramokkal, grafikonokkal adja át a kulcsüzenetet. A fő kulcsszavakat, gondolatokat ikonok, képek reprezentálják.

Az egyszerű infografika főleg azokat célozza meg, akiknek nem az adott téma a szakterülete, akik számára nem fontos, hogy pontosan értsék a kutatás összes paraméterét. A lényeg, hogy a vizuális elemek és a megfogalmazás egyszerűsítésével a fő üzenet számukra is befogadható legyen. A célcsoport tagjai lehetnek más tudományok képviselői, befektetők, döntéshozók a kutatás–fejlesztés–innováció szektorban, oktatási intézmények vezetői, tudományos magazinok olvasói stb (2. ábra).

2. ábra. Novotny Dóra: Túlsúly járvány? infografika, Rágd meg jól! Infografika-kiállítás, 2012

http://www.behance.net/gallery/Obesity-epidemic-infographic-2012/5839785

3. Összetett infografika

Az elméleti részben már esett szó az összetett infografikákról. Ezek a plakátszerű infografikák több ábrát, piktogramot, számadatot is tartalmazhatnak, arculatuk, tipográfiájuk, grafikájuk, színviláguk egységes kompozíciót alkot, így közvetítve az üzenetet. Gyakran egy központi, logikusan felépített vizuális elem segíti a befogadást. Az ábrákon látható, hogy a tökéletes kávé elkészítését (3. ábra) vagy a telefon működését (4. ábra) a belsejükben zajló képzeletbeli folyamatokkal vizualizálták.

3. ábra. Mazakii: Imaginary Factory – coffee

4. ábra. Mazakii: Imaginary Factory – iPhone

http://www.behance.net/gallery/Imaginary-Factory/8067551

4. Interaktív vizualizáció, mozgó infografika

Magyarországon a tudománykommunikációban egyelőre nem gyakori, de fontos megemlíteni, mert az infografikán belül ez az egyik leghatékonyabb információátadási forma, és a közeljövőben egyre nagyobb szerephez jut majd. Az interaktivitás lehetőségével a befogadó is közreműködővé válik, például csak akkor halad tovább a magyarázat, ha megérint egy gombot a képernyőn, ha belenagyít valamibe, vagy választ két opció közül. A mozgó infografika pedig az animáció és a narráció eszközeivel egyszerűsíti a befogadást. Ezen megoldások használatát a befogadó közeg és a megjelenés helye (előadás alatt kivetítőn, letölthető formátumban, iPad, iPhone stb.) is befolyásolja.

Példák:

LINK interaktív: The american energy spectum, GOOD Infographics

LINK mozgó: GEreports – Energy & Dynamic Braking

LINK mozgó2: The State of Wikipedia by JESS3

IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII

A példamegbízásban

A megismert információk alapján például egy egyszerű elemekből felépülő infografika készül el, fázisonként bemutatva a lépéseket. Emellett a fejezet végén a példa összetett infografika verziója is megjelenik.

IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII