VII. Az infografika megtervezése

A hatékony tervezés a grafikus fejében kezdődik és papíron folytatódik. Csak akkor érdemes leülni a számítógép elé, ha összeállt a vázlat, ami alapján elkezdődhet a kidolgozás. Célszerű megismerkedni a feladattal, átolvasni a forrásanyagot, beszélgetni a témagazdával, feltérképezni a célcsoportot, a felületet, ahol a grafika megjelenik. Fontos az inspirálódás, illetve az olyan apró összefüggések megtalálása, amik vonzóbbá, befogadhatóbbá teheti a témát. A tervezésre időt kell hagyni, mert így lesz egyedi és könnyen értelmezhető a grafika, és így tudja leghatékonyabban átadni az üzenetet.

1. Az ötlet

A jó infografika kerek, mint egy szépen felépített fogalmazás, aminek három fontos alappillére a bevezetés, a tárgyalás és a befejezés. Szükség van egy határozott téma- vagy kérdésfelvetésre, majd annak kifejtésére, végül a konstruktív megoldás ismertetésére. Ettől a logikai váztól válik az információgyűjtemény infografikává, emiatt a vizuálisan is követhető rendszer miatt fogják elolvasni és érteni a plakátot. A grafika ezen az átlátható történeten keresztül kíséri végig az érdeklődő olvasót, ha a téma szárazabb, kevésbé közérthető, akkor gyakran analógiák, plusz-történetek segítségével mutatja be a tényeket. Az ötletről, illetve egy adat vizuális kifejtéséről az Infografika vizuális megjelenésének tervezése fejezetben is szó esik.

IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII

A példamegbízásban

A példa alapján akár egy bögölyöket számolgató gazda vagy 4-5, karámba összezárt mindenféle színű és mintázatú tehén is lehetne a főszereplő, akiknek reakciói, gondolatai adnák az infografika gerincét. Most az egyszerűség kedvévért a grafikus a „problémafelvetés–kutatás–megoldás” hármas logikai és vizuális tagolást választja.

IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII

2. Az infografika tartalmi felépítése

Ha kész az eleje–közepe–vége egység, a következő lépés annak megfogalmazása, hogyan lehet átültetni az ötletet a gyakorlatba, mennyire aprólékos, minden részletre kiterjedő végeredménnyel jön át legjobban a mondandó.

Az infografika tartalmi mélység szerint lehet:

Egyszintű infografika : csak a rendelkezésre álló adatok, kutatási végeredmények, összefüggések, vagyis a kész tények közlése, vizuális elemek, színek, illusztrációk, ikonok és a tartalmi elemek összehangolásával (5. ábra) .

5. ábra. Michael Moulakis: Offers on mobile: The U.S. survey, infografika, 2012

http://www.behance.net/gallery/OFFERS-ON-MOBILE-THE-US-SURVEY-infographic/4647005

Kétszintű infografika : az előzőek mellett pluszban tartalmazza a kutatási eredményekhez, adatokhoz vezető utak, módszerek bemutatását is. Az összefüggések levezetését statisztikák, függvények, diagramok és több mondatos magyarázatok is segítik (6. ábra) .

6. ábra. The Design Surgery – Q3-Q4, infografika, 2012 (Raconteur/The Times/The Sunday Times Newspaper Data Visualisation)

http://www.behance.net/gallery/Infographics-Raconteur-The-Times/6578765

Mikor melyik?

Az infografika részletezettségét, mélységét meghatározza a bemutatni kívánt összefüggés minősége és a befogadók köre is. Általában elég azt állítani, hogy „átlagosan 1 millió műanyag zacskót használunk percenként” vagy „a világ teljes vízkészletének 97,5%-a sós víz”, a forrás (forrás: statisticbrain.com) megjelölésén kívül nincs szükség az adat megalapozottságának fejtegetésére. Ha azonban újszerű felvetéseket, eddig kevésbé ismert információkat közölnek, olyanokat, amik hitelességét, fontosságát jobban hangsúlyozza, ha bemutatják az eredmények mögötti kutatási módszereket is, akkor a kétszintű infografika javasolt.

IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII

A példamegbízásban

Ilyen jellegű összefüggéseket még nem publikáltak korábban, ezért ebben az esetben fontos, hogyan jutottak el az eredményekhez, mire alapozzák azokat, így a példa infografika is kétszintű lesz. A kutatás eredményei mellett négy különböző megfigyelés, illetve terepmunka összefoglalója is helyet kap rajta.

IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII

2/1. Logikai elrendezés

Ha a megrendelő, a tudománykommunikációs szakember és a grafikus eldöntötték, hogy milyen szintű információkat szeretnének átadni, illetve ha a grafikus fejében megfogalmazódott ötletre a skiccek alapján a megrendelő is rábólintott, akkor eljött az ideje annak, hogy felvázolja, milyen sorrendben kövessék egymást az információk. A grafikus kialakítja az infografika rendszerét, meghatározza az olvasási irányt és a vizuális fókuszpontot.

Átláthatóság, rendszer

A grafikusnak nagy kihívást jelenthet az ismeretlen, óriási adathalmaz logikusan követhető vizuális történetté alakítása. Szerencsére számos eszköz áll rendelkezésre, amivel rendszerezheti az ismereteket. Az eleje–közepe–vége egység figyelembevételével, a tipográfia eszközeivel (betűméret, kiemelések), egyszerűsített szimbólumokkal, keretgrafikával és színekkel is vezetheti az olvasó szemét, segítve a logikus értelmezést. Az „egy kép többet mond ezer szónál” gondolat az infografika-készítés esetén is érvényes. Érdemes minimalizálni a szöveg mennyiségét, és amit csak lehet vizuális összefüggésekkel elmesélni.

Olvasási irány

Ha nincs egyéb fókuszpont, akkor a magyar és az európai olvasó automatikusan a bal felső sarokban kezdi el feldolgozni a látottakat, de figyelni kell arra, hogy ez kultúránként, országonként eltérő lehet. Az infografika gyakran álló formátumú és középtengelyes, tehát fentről a címtől halad lefelé az adott „történet” gerincén (7. ábra. The Water Rich vs. The Water Poor, részlet) . Az ábrán először a főcím látható, majd lejjebb az első blokk, ahol a teljes éves megújuló vízkészlet adatait helyezték el országonként. Balról jobbra értelmezhető az információ, ebben az altémában több azonos jelentőségű egység is megjelenik (top 5, bottom 5), ezeket szaggatott vonallal és egyforma rovatcím-megoldással tagolták, utalva arra, hogy egy gondolatkörhöz tartoznak. A következő nagyobb blokkot már méretben is hangsúlyosabb elemekkel (csapokkal) jelölték (8. ábra) .

7. ábra. Seametrics: The Water Rich vs. The Water Poor infografika, részlet

http://www.seametrics.com/blog/water-poor-rich-infographic/

8. ábra. A The Water Rich vs. The Water Poor infografika olvasási iránya

Más esetben egy folyamat- vagy rendszergrafika is terelheti a figyelmet, például a „The secret life of drinking water” című ábrán (9. ábra) csőrendszer segít eligazodni az információk között, de számozással, logikai tagolással (például egy növény növekedési fázisainak bemutatásával) is utalhatnak az olvasás irányára (10. ábra) .

9. ábra. CNN Infographic: The secret life of drinking water infografika

http://edition.cnn.com/SPECIALS/road-to-rio/secret-life-drinking-water/index.html?hpt=hp_c3

10. ábra. A The secret life of drinking water infografika olvasási iránya

Vizuális fókuszpont

A jó infografikáról az első pillanatban kivehető, hogy miről szól. Ezt az úgynevezett csalival (vizuális fókuszponttal) is el lehet érni. A „csali” odavonzza és leköti a figyelmet, legalább az első kritikus 8 mp-re, mialatt a befogadó eldönti, szeretne-e elmélyedni a részletekben. A grafika központi eleme lehet például egy, az ötlethez kapcsolódó nagyméretű illusztráció, ami nem csak az infografika témájára utal, hanem „rendet tesz” a felületen, kijelöli az olvasási irányt, hátteret ad a megjelenített adatoknak, például a „Water wars” ábrán (11. ábra) a „csali” a bombává alakított vízcsepp, ami a rövid, de kifejező címmel együtt azonnal meghatározza az infografika témáját. A kék csepptesten kap helyet a világtérkép és néhány kiemelt információ, összhatásában ennyi elég is ahhoz, hogy a befogadó kíváncsi legyen a többire.

11. ábra. David Löwe: Water wars infografika, Eureka Magazine

http://www.behance.net/gallery/Eureka-Magazine/7626815

IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII

A példamegbízásban

A példainfografika tervezett olvasási iránya (12. ábra)

A főcím a középtengelyen helyezkedik el, a probléma felvetés (2, 3) a kutatás (4, 5, 6) és a megoldás (7) hármasán halad végig az olvasó, fentről lefelé.

12. ábra: A példainfografika olvasási iránya

IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII

2/2. Címadás

A címnek két része van, a főcím és az alcím. A grafikus a figyelemfelkeltő, célcsoport számára releváns főcímet a plakát fókuszpontjába helyezi, feltűnő betűmérettel. Az alcím megmagyarázza a főcímet, és információt ad azoknak, akik jártasak a témában. Közvetlenül a főcím alá kerül, jóval kisebbel szedve.

IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII

A példamegbízásban

A megbízó célja elsődlegesen a mezőgazdasági döntéshozók érdeklődésének felkeltése. Ezen befektetők fő figyelme a profit maximalizálására irányul, amit minél több tej és tejtermék eladásával érhetnek el. A grafikus és a tudománykommunikációs szakember a címet is ennek megfelelően választja, az eredeti semleges „A foltos kültakaró előnye”, illetve a bonyolult „Hogyan befolyásolja az emlősök kültakarója azok bögölyvonzó képességét, illetve az állatok egészségét és tejtermelő képességét?” címek helyett csak annyit írnak „Több folt, több tej?”. Ez rövid, gyorsan értelmezhető és megfelelően meghökkentő összefüggés ahhoz, hogy odacsalogassa a figyelmet.

IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII

2/3. A szerző(k) feltüntetése

Az infografika megrendelője általában lehet a tanulmányt készítő tudományos munkatárs, de egy szervezet, vállalat is, aki finanszírozta a kutatás létrejöttét. Az eredmények bemutatása fontosabb, mint az azt végző személy vagy szervezet, ezért a legtöbb infografikán a szerzők apró betűvel szerepelnek, a forrásmegjelöléssel, az elérhetőséggel, a szponzorokkal azonos helyen. Amennyiben a megbízók kiléte valamiért meghatározó, akkor szerepelhet az alcím alatt, már rögtön az elején.

2/4. Információk bemutatása, rendszerezési típusai

A diagramok készítése előtt érdemes megfogalmazni, miről szóljon az ábra, mit akar megmutatni. Ehhez igazodva kell megválasztani a közölni kívánt információt legjobban megjelenítő diagramfajtát. Ha sok az adat, szelektálni kell, az eredmény szempontjából kevésbé fontos információk elhagyhatók. A diagram és a háttér színe legyen kontrasztos, hogy kivehetők legyenek az értékek, a különbségek.

Diagramtípusok

A. Adatok közötti kapcsolat bemutatása:

13. ábra. Pontdiagram

14. ábra. Mátrix

15. ábra. Hálózati diagram

16. ábra. Sugárdiagram

B. Értékhalmazok összehasonlítása

17. ábra. Oszlopdiagram

18. ábra. Tömbhisztogram (block histogram)

19. ábra. Buborékdiagram

20. ábra. Venn-diagram

C. Növekedés vagy csökkenés bemutatása

21. ábra. Vonaldiagram

22. ábra. Területdiagram

D. Rész egészhez viszonyított arányának bemutatása

23. ábra. Halmozott sávdiagram

24. ábra. Perecdiagram

25. ábra. Kördiagram

26. ábra. Területi fastruktúra

27. ábra. Térkép

E. Szövegdiagramok/Tipo-infografika

28. ábra. Családfa

29. ábra. Szófelhő

30. ábra. Címke grafika

31. ábra. Periódusos rendszer

F. Folyamatábrák

32. ábra. Döntésábra

33. ábra. Útvonaldiagram (Pathway)

IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII

A példamegbízásban

A grafikus alaposan áttanulmányozta a kézhez kapott kutatást, amiben a megbízó a bőséges leírások mellett grafikonokat, képeket és ábrákat is feltüntetett. Ez jó kiindulási alapot jelent, ezért úgy döntött lesz olyan, amit hasonló módon, lesz, amit átalakítva fog ábrázolni. Az 1-es és 2-es terepkísérlet részeredményeit oszlopdiagrammal (34. ábra) , a 3-as kísérlet adatait buborékdiagrammal érzékelteti (35. ábra) , amiben az egyes körök kördiagramként a rész-egész arányait is mutatják (a tehén bőrének fehér és barna terület részei). A 4-es kísérlet értékeit sávokkal reprezentálja (36. ábra) .

34–35–36. ábra. A példainfografikában használt diagramtípusok

IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII