A prezentáció funkciói

Szemléltetés

A prezentáció eredeti és legfontosabb funkciója az, hogy egy előadást szemléltessen. Az ott elhangzottakat megerősítse, vizuálisan megjelenítse. Így segítse az elhangzottak minél könnyebb befogadását. Az az információ, amely elhangzik és vizuálisan megerősítést kap – amellett, hogy könnyebben felfogható –, tovább meg is marad az ember emlékezetében (34. ábra). Ugyanakkor, ha nem elég figyelmesen készítjük el a prezentációt, akkor ezt az előnyt elveszíthetjük, sőt az is előfordulhat, hogy a közönség dolgát nem könnyítjük meg, hanem még nehezítjük is.

Ha képeket mutatunk, akkor az előadásunkból feltétlenül derüljön ki, milyen képekről van szó. Ezeknek a képeknek akkor kell feltűnniük, amikor beszélünk róluk (lásd A jó előadás – Steve Jobs és Al Gore alcímnél a példa videókban, ebben a fejezetben). Ha hamarabb mutatjuk, akkor a néző a képet nézi, és azon jár az esze, hogy vajon mi ez és miért mutatják neki. Amíg ezen gondolkodik, addig nem figyel az előadásra. Ha később mutatjuk, mint amikor beszélünk róla, akkor az vonja el a figyelmét, hogy arra kell figyelnie, mikor tűnik már föl a vetítővásznon az, amiről szó van.

Ha a képhez a címe vagy más olyan információ kapcsolódik, amelyet szeretnénk, hogy a közönség megjegyezzen, akkor azt írjuk föl a kép mellé. De, ha ezt elmondjuk az előadásunkban és egyébként nem is annyira lényeges, akkor nem fontos ezeket a szöveges információkat is megjeleníteni. Így megjelenítve a szöveg is a vizuális információ részévé válik, és minden egyéb vizuális információ arról veszi le a hangsúlyt, vagy akár a teljes figyelmet, ami valóban fontos.

Nem jó, ha egy dián sok a szöveg. A szövegnek elsősorban el kell hangoznia. Nem szükséges, hogy a prezentációban minden szöveg megjelenjen, ami elhangzik. Rövidítve sem, mert a prezentáció nem az előadás rövidített, kivonatolt változata. Semmi sem tilos, de csak olyat tegyünk, aminek az előadás szempontjából értelme van. Ha például szeretnénk, hogy jegyzeteljen a közönség, akkor több szöveget is fölírhatunk a diára, de akkor hagyjunk arra is időt, hogy a közönség elolvassa és leírja, addig ne beszéljünk. Ha erre nincs szükség, akkor engedjük meg nekik, hogy ránk figyeljenek. A fontos kulcsszavakat, kulcsmondatokat megjeleníthetjük, de éppen akkor jelenítsük meg, amikor elhangzik, mert ekkor megerősítésként hat. Arra is figyelnünk kell, hogy az ilyen megerősítő kulcsszavak vagy kulcsmondatok azonos szavakkal jelenjenek meg szóban, mint vizuálisan. Ha különbségek vannak, az szintén megosztja a figyelmet.

2. prezentáció. Gelley Kristóf prezentációja a diplomamunkájából (MOME 2010)

/ link(pdf)

Szép példája a szemléltető prezentációnak. Semmi fölösleges nincs a diákon, pontosan annyit mutat, ami a legtöbb és legfontosabb vizuális információt adja, minden más szóban hangzott el.

A 11–15. diákon ugyanaz a kép szerepel, más-más kiemelésekkel, a kiemelések mozgásának az illúzióját kelti, nagyon egyszerű eszközökkel. Ugyanez történik a 18–21. diákon is. Szöveges információ csak az 1–3. diákon van és az 5. dián. Még így az előadás meghallgatása nélkül is érezhető, hogy ezeket a rövid szövegeket érdemes volt megjeleníteni a képeken is.

Bevett szokásnak mondható, hogy a prezentáció utolsó kockáján elköszönnek a közönségtől, illetve még gyakrabban megköszönik a figyelmet (Steve Jobs előadásán is láthatjuk, vagy Gelley Kristóf prezentációjában is, 34. ábra). Ez, ha nem is tudatosul senkiben, elidegeníti az előadót a közönségtől. Olyanná teszi az eseményt, mintha csak a tévében nézték volna. Hiszen a természetes az volna, ha az előadó, mivel jelen van, ő maga köszönje meg a figyelmet és ő maga köszönjön el. Másfelől, mivel ez annyira szokássá vált, hogy szinte kínos lenne elhagyni egy prezentáció végéről, mindenki maga döntse el, mi a fontosabb szempont.

Szereplés konferenciakötetben

A konferenciákon való szerepléshez gyakran el kell küldeni a prezentációt előre. A konferenciákon elhangzó előadásokból konferenciakötetet szoktak szerkeszteni. Sok helyen ebbe cd- vagy dvd-mellékletet is tesznek. Ezekre a hordozókra fölteszik az összegyűjtött prezentációkat. Ezzel a prezentáció új funkciókat kap. A kötetben ott van az előadás szöveges változata, tehát ez az új funkció sem indokolja, hogy az előadás rövidített változata jelenjen meg a prezentációban. Viszont ugyanúgy, ahogyan az élő előadással, úgy a nyomtatott változatával is jó, ha felismerhetően összhangban van.

A konferenciakötethez való csatolás az, ami igazán indokolhatja az oldalak számozását a prezentációban. Elképzelhető, hogy azok a kollégák, akik megnézik a cikket és a prezentációt, esetleg saját publikációjukban hivatkozhatnak akár a prezentáció egy-egy oldalára is.

A konferenciákra leadandó anyagokhoz a konferencia szervezői, a kötet szerkesztői formai előírásokat adnak, ezeket mindenekelőtt be kell tartani.

Tananyag

Az oktatásban egyre gyakrabban fordul elő, hogy a tanár az órán elhangzottakhoz készített prezentációját megosztja tanítványaival. A prezentációban lévő képanyagot, jegyzeteket, irodalomjegyzéket vagy a linkeket közvetlenül használhatják belőle a diákok. Ha ilyen funkciót szánunk prezentációnknak, akkor egy kicsit másképpen kell felépítenünk. Az ilyen típusú prezentációban sokkal több szöveg szerepel, hiszen előadó nélkül is működnie kell. Ebben az esetben sem jók a rövidített tartalmak. Nem emlékeznek mindenre részletesen az órai anyagból, tehát minden fontos gondolatot ki kell fejteni, mint egy hagyományos jegyzetben (35. ábra) .

3. prezentáció. A ház című prezentáció, amely otthon használható jegyzetként funkcionál

/ link(pdf)

Interaktív pdf, InDesignban készült. A tartalomjegyzékből a címek előtti kis négyzetre kattintva a megfelelő fejezethez jutunk. Még fejleszthető abba az irányba, hogy a fejezetek között is legyen átjárás a Tartalomjegyzék érintése nélkül. Jelenleg csak a második fejezet érhető el mindenhonnan. Rutsch Hilda munkája (MOME 2009)

4. prezentáció. PowerPointban készült prezentáció

/ link(pptx)

/ link(pdf)

A diákon megjelenő információk kiegészülnek a Jegyzet ablakban elhelyezett részletekkel. Márialigeti Anna munkája (MOME 2009)

Ha a prezentációt „kettő az egyben” szeretnénk megoldani, tehát úgy, hogy alkalmas legyen előadásunk vizuális anyagaként és jó legyen a diákoknak is jegyzetként, az otthonra szánt szöveges részeket úgy kell elhelyeznünk, hogy az ne zavarja a vetítést. A PowerPointban lévő Jegyzet ablak például alkalmas arra, hogy ott bővebben kifejtett szöveges anyagot is elhelyezzünk, mert az vetítés közben nem látszik (36. ábra). Preziben pedig a vetítés útvonalát módosíthatjuk az egyik, illetve a másik esetben.

Az itt felsoroltakon kívül természetesen más funkciókat is adhatunk prezentációnknak. Mindig az a legfontosabb, hogy jól gondoljuk át, mire szánjuk a prezentációt és hogyan tudunk ennek a funkciónak a lehető legjobban megfelelni.