DOTKOM

A fenyegetettség tüzében egy egyszerűnek tűnő megoldást próbáltak elérni Amerikában: ha nincs olyan központ, ahol együtt vannak a fontos adatok, akkor nincs mit megsemmisíteni. A megvalósítás eleinte nagyon bonyolultnak tűnt. Sok évbe és sok ember munkájába került, mire a szobányi számítógépek adatokat tudtak küldeni egymásnak.

http://www.youtube.com/watch?v=9hIQjrMHTv4

A biztonság szempontjából ez óriási lépés volt. Először senki nem gondolta azt, hogy az internet a széles társadalom számára is elérhető és használható lesz. A folyamat lassan indult, hiszen az éppen felmerülő problémákról azt sem tudták, hogy egyáltalán meg lehet-e oldani. Senkinek nem volt előképe, teljesen új úton jártak. Felfedezések, szabványok követték egymást, amelyek hozzájárultak az internet, a mobilkommunikáció globális robbanásához.

A 90-es évek elejétől exponenciálisan nőtt az internet felhasználók száma. Ennek megfelelően az igényeket kiszolgáló szerverek, weboldalak, eszközök széles tárháza is növekedésnek indult. Eleinte egyszerű weboldalak, hírportálok jelentek meg. Aki itt megjelent, nem kellett fizetnie a nyomdai megjelenésért. Ingyen reklám! Hiszen abban a közegben, ahol mindenkit el tudsz érni, téged is mindenki el tud érni. Viszont mivel új volt ez a közeg, voltak hiányosságok, amelyeket az emberek igyekeztek kitölteni. Egy-egy kategóriában mindenki első akart lenni, vagy sokkal újabb, látványosabb módon akart megjelenni. Ez természetesen azt jelentette, hogy nagyon gyorsan, rengeteg minden került föl a netre.

Ki kellett emelkedni a tömegből. A konkurenciánál feltűnőbbnek kellett lenni. Mindenki előbb akart eladni valamit, mint más. Hihetetlen versengés indult a felhasználók kegyeiért. Ennek a hátránya az volt, hogy nehezebben lehetett rátalálni oldalakra, előnye viszont a választék, a választás lehetősége lett. Egyre kevesebben tudták a termékeiket hamis adatokkal eladni, mert tömeges visszajelzésre lehetett számítani, beindult a vásárlói kommunikáció. Ha sokan szidnak egy terméket, én sem veszem meg.

Ez a fajta versengés szülte az egyre interaktívabb felületek megjelenését. Minden elkezdett „flash” lenni (lásd: Macromedia Flash, két bekezdéssel lejjebb). Minden mozgott, pörgött, lenyílt, becsukódott. Elkezdték a szolgáltatók a termékeiket valós előnyökkel és lenyűgöző látványokkal eladni. Ha a film elejét lekéstük a tévében, nem lehetett bepótolni. Ha lemaradtunk a reklámról, a hirdető cégnek nem sikerült elérni bennünket. Ehhez képest a weboldalak akkor csinálják azt, amit én akarok, amikor én akarom. Ez a világ lenyűgözi az egyéneket. Hiszen mindenki részese lehet a virtuális világnak. Mindenki alkotója, alakítója az oldalnak. Én klikkelek, az megmozdul, leesik, elfordul...

Kezdetben az internet csak számok és betűk halmaza volt. Fekete háttér előtt zöld betűk futottak. Később, 1991-ben Tim Berners-Lee a CERN munkatársaként megalkotta többek közt a html és http protokollokat, amelyek meghatározták a web mostani látványát. (http://info.cern.ch az első weboldal) A html lett az internet nyelve. Ekkor még csak informatikusok készítettek weboldalakat.

1993-ban kezdődött meg a fejlesztése annak a Macromedia Flash nevű programnak, amely 1996-ban került a piacra és meghatározta a webet 1997 és 2010 között. A program elterjedésének kulcsa a timeline-os animáció volt. Nem kellett programozni a weboldalt, csak meg kellett rajzolni. Ebben az időben – habár könnyű volt túlzásba esni – sokat változott a webes felületek külalakja, minősége.

Sokkal grafikusabb felületek jelentek meg. Egyre több elem vált interaktívvá. A fejlődést az is segítette, hogy az internet sebessége nagyságrendekkel nőtt. Eleinte várnunk kellett arra, hogy egy pár képből álló weboldal betöltődjön. Napjainkban a videókból álló weboldalaknál sem látunk loading... ikont. Ez nagyon fontos momentuma a piacnak. Ha a felhasználó olyan oldalra lép, amelyre esetleg várni kell, nagy az esélye annak, hogy továbbkattint. Hiszen könnyen találhat ugyanabban a témában olyan oldalakat is, amelyekre nem kell várni. Ez azt eredményezte, hogy a jobban működő struktúrák terjedtek el az interneten is. Ez egyfajta természetes szelekció. Kevesebb lett a hibás weboldal, kevesebbet kellett várni az oldalak betöltésére, kevesebb idő alatt jutunk el a célig és ismerjük meg a kívánt tartalmat. Gördülékenyebb, felhasználóbarátabb lett az internet. Ez az optimalizálás hatékonyabb oda-vissza kommunikációt eredményezett.

A sebesség növekedése, a jobban optimalizált internet lehetővé tette, hogy előre leprogramozott oldalakat vehessünk, tölthessünk le ingyenesen. Ezeket aztán magunk szerkeszthetjük, magunk tölthetjük föl saját tartalommal és személyessé tehetjük. Itt vannak például a blogok, az internetes naplók: miután aktiváljuk a saját blogunkat, azon keresztül megoszthatjuk a gondolatainkat, fotóinkat akár az egész világgal. Emellett vannak olyan szolgáltatók, amelyek már bonyolultabb, komplexebb rendszereket kínálnak. Például a WordPress, a Joomla stb. Ezek csak „motorok”, azaz a háttérben futó kódok, amelyek az általunk feltöltött tartalmakat előre beállított szisztéma alapján működtetik. És már kész is a saját weboldalunk, blogokkal közösségi kapcsolatokkal együtt. Így mindenki lehet tartalomszolgáltató. A gyenge pont a külalak lehet, amelyet előre elkészített template-ekből lehet választani. Azaz, a vizuális látvány nem személyre szabott, hanem csak egy sablon, amelyet más is választhat. Előfordulhat, hogy egy természettudományos téma vagy egy fürdőruhákat bemutató oldal ugyanolyan külalakkal jelenik meg. Lehangoló. Hiszen a vizuális hatás az, amit először felfogunk, és ez határozza meg hozzáállásunkat a témához. Természetesen bele is nyúlhatunk a kódokba, ha értünk hozzá. Ha viszont nem, könnyen előfordulhat, hogy ugyanolyan lesz az oldalunk külalakja, mint a konkurenciánknak.

http://hu.wordpress.org/

http://www.joomla.org/

Adatok megjelenítésére szolgáló motorok is vannak. Ha betápláljuk az adatokat és kiválasztjuk a megjelenési formát, egy-két lépés után már kész is a saját ábránk. Letölthetjük, beágyazhatjuk az előadásunkba, vagy megoszthatjuk ismerőseinkkel. Amikor más programban készül az előadás és a diagram vagy bármilyen illusztráció, figyelnünk kell azokra a részletekre, amelyek megegyeznek mindkét szerkesztőfelületen. Például ugyanolyan fontokat, színeket, méreteket használjunk mindegyik programban.

http://www.gliffy.com/products/online/

7–10. interaktív ábra. Adatok megjelenítése