BIG DATA

Néhány technikai háttéradat, hogy tudjunk viszonyítani: 2000 és 2010 között körülbelül 400 millió új kínai, 144 millió amerikai, 76 millió indiai, 70 millió brazil, 56 millió orosz felhasználó kapcsolódik a netre.

http://royal.pingdom.com/2010/10/22/incredible-growth-of-the-internet-since-2000/

Az internethasználat nagymértékű növekedése jellemző az egész világra. Ahhoz, hogy két számítógép tudjon kommunikálni (felhasználó számítógépe és a weboldalt tároló szerver), valahogyan el kell érniük egymást. Ezért minden eszköznek van IP címe. Az IPv4-es szabvány 232 címet jelent. Ez körülbelül 4 milliárd cím. Viszont a sok új felhasználó miatt ez a soknak tűnő cím kevésnek bizonyult. 2011-ben átálltak a szolgáltatók az IPv6-os rendszerre. Ez a rendszer 2128 címet jelent. Csak hogy lássuk ez: 340 282 366 920 938 463 463 374 607 431 768 211 456 gép kapcsolódását jelentheti. Ez nagyon sok, és biztos, hogy a közeljövőben elég lesz. Ez tette lehetővé azt is, hogy címük legyen a telefonjainknak, a hűtőnknek, a tévénknek, az autónknak, motorunknak, projektorunknak, fényképezőnknek és minden olyan eszközünknek, amit el akarunk érni.

Például van olyan hűtőszekrény, ami érzékeli, ha 2 liternél kevesebb tej van benne. Ekkor rendel újat a neten, és kifizeti a számlánkról. A fényképezőgépről közvetlenül megoszthatjuk a fényképeket közösségi oldalakon, elküldhetjük mailben, vagy feltölthetjük a saját profilunk alá a felhőbe. De használhatjuk távirányítóként a telefonunkat az okos tv-hez, végezhetünk beállításokat az okos autónkon, és bárhonnan beállíthatom a klímát, hogy lehűtse a lakást, mire hazaérek. Ezeknek a feltétele, hogy el tudjuk érni az eszközt, hálózatra legyen kapcsolva, címe legyen. Már nem kell feltétlenül a számítógép előtt ülnünk, hiszen a telefonunk lehet a kapu a világhoz. Elérhetünk mindent, mindenkit, minden lehetséges csatornán.

A webfelület külalakjának kialakításában szerepet játszó Flash vezető szerepe 2010 környékén a táblagépek megjelenésével kezdett csökkenni. Egész pontosan az iPhone és az iPad megjelenésének köszönhetően. Ugyanis ezek az eszközök nem támogatják a Flash-t. A következő nagy változást a különféle képernyő- és kijelzőméretek és -arányok okozták. Eddig minden kijelző fekvő volt. A mobilinternet terjedésével nagyon gyorsan kialakult az igény ugyanannak az oldalnak az álló és fekvő változatára is. A monitor mérete nagy. A mobiltelefon kijelzője (bár jobb a felbontása, mint a nagy monitornak), kicsi. Hogyan készíthetünk olyan ábrát, amely mindkettőn jól látható és használható lesz? Ráadásul majdnem minden telefonnak más a mérete. Sőt, az aránya is. Most a sokféle méretnek köszönhetően a „reszponzív design” lépett életbe. Azaz úgy kell megtervezni a tartalmat, hogy minden kijelző formátumához igazodni tudjon.

A szociális felületek sok mindent megváltoztattak az egyénben. A folyamatos figyelés, folyamatos követés, folyamatos jelenlét felpörgette az emberek hétköznapjait. Hogyan is lehetnénk nyugodtak, hiszen mindenhol mindig történik valami, amiről lemaradhatunk, ha nem vagyunk online. A mai fiatalok egyszerre vannak jelen a világ bármely pontján, hallgatják ugyanazt a zenét, olvassák ugyanazokat a gondolatokat. Mivel az emberek nem töltenek el túl sok időt egy-egy hírrel vagy információval, nehezebben boldogulnak olyan adatokkal, amelyekre nagyobb figyelmet kell szentelni, hogy átlássák, értelmezhessék és ezek alapján döntéseket hozhassanak. Olvasni sem olvasnak úgy a fiatalok, ahogyan régen. Nem kevesebbet, de más módon olvasnak. Rengeteg rövid tartalomból tanulnak, informálódnak. A könyveket, regényeket is máshogyan érik el a mai dotkom gyerekek.

Hogyha a netes világban lévő 2000 ismerősük közül csak 50-nel tartják a kapcsolatot, és ők csak 10 témakörben érintettek, és ezek az ismerősök csak 2 hírt, érdekességet tennének közzé naponta, akkor is évi 3650 hírt olvasnak témakörönként.