Előszó

Jegyzetünk tudománykommunikációt hallgató egyetemistáknak készült. A fejezeteket a számukra leghasznosabb témákból állítottuk össze a vizuális kommunikáció, a tipográfia és a grafika területéről. De ajánljuk mindenkinek, akit érdekel ez a terület. 


Összeállításunk olyan kollázs, amelyben minden fejezetet más-más, a szakma iránt elkötelezett szer­ző írt. Mondanivalójukat saját tapasztalataikkal szőtték át. A vizuális kommunikáció kiemelkedő érdeklődésre számot tartó területeiről beszélünk. Ilyen például a napjainkban egyre divatosabb és népszerűbb infografika, amely mindenkit érdekel. Igyekszünk megértetni azt, hogyan készül, hogyan alkalmazható a konkrét mondanivaló látványban való megjelenítésekor. Ezt nevezik manap­ság adatvizualizációnak.


Ma már szinte mindenki számítógéppel dolgozik, szöveget szerkeszt, prezentációkat készít, különféle kiadványokat hoz létre, a meghívótól a vaskosabb kiadványokig. Ez a munka egyértelműen számítógé­pes környezetet igényel. Kiadványunk sok hasznos dolgot árul el e nélkülözhetetlen eszköz­nek a hatékony használatáról. Nem a számítógép programjait tanítjuk, ilyen jellegű tananyagot sokat lehet találni az interneten. Főként azt a szemléletet és gondolkodásmódot szeretnénk átadni, amely a helyes alkalmazás elveire hívja fel a figyelmet. Szeretnénk, ha munkánk afféle vizuális nyelvtankönyv lenne az érdeklődők kezében. 


A számítógép mindenkit felbátorít, a digitális nyomdák pillanatok alatt ki is nyomtatnak bármit. Az internet sem kérdezi meg, hogy jó-e, szép-e, amit feltöltenek. Aki betekintést nyer abba, hogyan kell jól összeállítani egy vizuális anyagot, megérti, hogy ez felelősséggel jár, következményei vannak és megtapasztalja, elengedhetetlen a jó kommunikációhoz.


Megmutatjuk, melyek azok a feladatok, amelyekre bárki vállalkozhat, mert könnyűszerrel megtanulhat­ja a helyes módszereket és a szabályokat. Más esetekben azonban feltétlenül képzett grafikushoz vagy tipográfushoz kell fordulni. Nem csak esztétikai okokból. Mindig a tartalom az első. A látványos, sőt ötletes tervezőgrafikusi munka nem lehet öncélú, feltűnősködő vagy modoros. A jó tervező háttérben marad, egyszerre szolgálja a szerzőt és az olvasót. Mindazok, akik ezt jegyzetünk alapján megértik, felismerik az alkotói munka értékeit, azt, hogy a vizuális kommunikáció művészi színvonalon közvetít.


A jól megszerkesztett, megfelelően tálalt üzenet pontosan célba talál, érthetőségével észrevétlenül is sikert arat. „Az információ gyönyörű”, ahogy David McCandless [1] mondja. Kiemelkedően fontos tehát, hogy ez megvalósuljon a tudománykommunikáció területén is. 


Kötetünk széles spektruma reméljük, felkelti az Olvasó érdeklődését. Bízunk benne, hogy értékes meg­jegyzéseikkel, észrevételeikkel segítik munkánkat, amelyet később folytatni szeretnénk.


Köszönjük Maczó Péter segítségét, együttműködését és javításait. 


Bubik Veronika



[1] Londoni újságíró, info-designer. Könyvet állított össze az infografikáról, amely magyarul is megjelent a Tipotex Kiadónál, Az információ gyönyörű címmel.